Liberális–nacionalista harc

Furcsa kettősség uralkodik Szlovákiában. A kisebbségek jogaikban korlátozva vannak, éltetik a Benes-dekrétumokat, himnuszt tiltó törvények születnek, majd szűnnek meg, s míg a romákat pozitívan diszkriminálják és pályázatok útján rengeteg uniós pénzt osztanak le, addig a magyarlakta vidékekre kevés támogatás érkezik. Dúl a szlovák hazafiasság. Ezzel szemben a márciusi államfőválasztáson már megmutatkozott a változás szele, és a májusi EP-választásokon is egyértelművé vált, hogy a szlovákok egyrészt a liberalizmus, másrészt a szélsőjobboldal felé fordulnak.

A man votes during the country's presidential election run-off at a polling station in Kuty, Slovakia, March 30, 2019. REUTERS/Radovan Stoklasa - RC1145E8AF40 Fotó: Radovan Stoklasa

– A témában korábban készültek felmérések és ezekből korlátozottan, de következtetéseket is le lehet vonni. Kotlebáék elsősorban az erős, kompromisszummentes, hatékony politizálás ígérete miatt szimpatikusak a fiataloknak, a Progresszív Szlovákia pedig modernnek és emberközelinek tűnik a saját témái­val. Érdekes téma lesz, hogy az utóbbi egy-két évben megerősödő zöldmozgalmak milyen módon kerülnek majd be a szlovákiai politikába, ugyanis az összes párt programjába (beleértve a szélsőségeseket) is integrálhatók – nyilatkozta lapunknak Tokár Géza.

Marian Kotleba
Fotó: Reuters

A jövő tavasszal esedékes parlamenti választásokon tehát átalakulás várható a pártrendszerben, ám kérdéses, hogy marad-e a töredezettség, ami egyébként jellemző a szlovák pártrendszerre. A legfrissebb felmérések szerint kilenc alakulat juthat a törvényhozásba. A sok kis apró párt miatt már 2016-ban is nehéz volt kormányt alakítani, és könnyen elképzelhető, hogy ugyanez a probléma 2020-ban is megismétlődik, Kotlebáék ugyanis szinte biztosan bent lesznek a parlamentben, velük pedig aligha akar bárki is közösködni.