Több mint egy hete tüntetnek a koszovói szerbek a Szerbia által el nem ismert déli tartomány és Koszovó határán. A koszovói különleges erőket (ROSU) a jarinjei és a brnjaki határátkelőre is kivezényelték, amire válaszul a szerbek elbarikádozták az utat.
A felháborodást az váltotta ki, hogy a határátlépéskor a koszovói fél leszedeti a szerb rendszámtáblákat a belépő autókról. Helyettük az autósoknak öt euróért (mintegy 1800 forint) két hónapra érvényes ideiglenes koszovói táblát kell kiváltaniuk.
Hétfőn a feszültség azáltal is fokozódott, hogy a szerb hadsereg négy páncélozott járművel vonult ki a jarinjei határátkelőhöz. A járműveket a határtól mintegy két kilométerre parkolták le. A szerb hadsereg dél-szerbiai egységei számára eközben fokozott harckészültséget rendeltek el a Koszovó északi részén kialakult helyzet miatt. Az utóbbi három napban a szerbiai katonaság Mi-35-ös helikopterei és MiG-29-es vadászgépei is köröztek a környéken. A szintén készültségbe helyezett koszovói rendfenntartó erők egyik páncélosát erre reagálva légvédelmi gépfegyverrel szerelték fel.
Alekszandar Vucsics szerb elnök vasárnap este azt nyilatkozta, a helyzet békés úton való rendezése a cél, a szerb erők nem fogják átlépni az adminisztratív határt, de ha a szerbek esetleges atrocitásoknak lennének kitéve, Szerbia nem fogja tétlenül nézni az eseményeket – abban az esetben, ha a NATO huszonnégy órán belül nem lépne. A szerb elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel is egyeztetett telefonon.
Pristina azt állítja, hogy a brüsszeli közvetítéssel zajló szerb–koszovói megállapodás egyik pontja a rendszámtáblák elismerésének kölcsönössége volt, és mivel Szerbia évek óta ideiglenes szerb tábla használatára kötelezi a koszovói rendszámtáblával az országba lépőket, Koszovó csak ugyanezt teszi a reciprocitás elve alapján.
Aljbin Kurti koszovói miniszterelnök konkrétan kimondta, hogy szerinte eljött az ideje annak, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismerje egymás rendszámtábláit. A szerbek viszont erre úgy tekintenek, ezzel Koszovó függetlenségét ismernék el. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt nem hajlandó elismerni, saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint ötvenezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt: szerbiai dokumentumokkal rendelkeznek, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok.
A balkáni lőporos hordó felrobbanásához a múlt tapasztalatai szerint sokszor egy szikra is elég. Valószínűbb azonban a patthelyzet elhúzódása, de akár a felek egy-egy merész lépése a tartós megoldás irányába is elviheti az eseményeket.
Nem tudni meddig fajulhatnak a dolgok novemberig, amikor Magyarország veszi át a koszovói KFOR (Kosovo Force)-misszió parancsnokságát. Kajári Ferenc dandártábornok egy éven át irányítja a KFOR-t. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Felderítő Csoportfőnökségének csoportfőnöke a Bonum Publicumnak adott korábbi nyilatkozatában elmondta: történelmi pillanathoz érkezett a Magyar Honvédség azzal, hogy egy ilyen jelentőségű feladatot bízott rá a NATO. Az 1999-es bővítési folyamat megkezdése óta ugyanis újonnan csatlakozott tagország még soha nem tölthette be egy NATO-művelet parancsnoki pozícióját. Magyarország NATO-csatlakozása után nem sokkal, 1999. június 12-én hívta életre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata a békefenntartó KFOR erőket. Jelenleg 19 tagország és nyolc partnerország 3500 főt számláló kontingense ügyel a térség stabilitására.