Guy Verhofstadtnál nem téma a momentumos korrupció

Aktív magyar részvétellel zajlik az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat, amelynek második polgári ülésszakát tartották a hétvégén Strasbourgban. Az eseményre lapunk is meghívást kapott. A helyszínen Guy Verhofstadtot, a konferencia társelnökét, volt belga miniszterelnököt kérdeztük többek között a konzultáció alakulásáról, valamint magyar politikai szövetségesének, Cseh Katalinnak a korrupciós ügyéről.

Judi (MWH, Strasbourg)
2021. 09. 26. 16:16
EP-118626E_CoFoE_Plenary Fotó: Brigitte HASE Forrás: Európai Parlament
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Nincs tudomásom ilyenről – ezt válaszolta lapunknak Guy Verhofstadt a hétvégén Strasbourgban, amikor a momentumos Cseh Katalin korrupciós botrányáról kérdeztük. A liberális európai parlamenti (EP) képviselő, volt belga miniszterelnök egyúttal megerősítette, hogy jelenleg az Újítsuk meg Európát EP-frakcióban sincs terítéken az ügy, nem téma a több milliárd forintnyi uniós pályázati pénz.

A politikus a Magyar Nemzetnek beszélt arról is, hogy a jövő évi magyarországi választásokon szövetségeseit, az ellenzéki összefogásban részt vevő Momentumot támogatja, de mint arra a nyilatkozat legelején felhívta a figyelmünket, nem szeretne állást foglalni magyar belpolitikai kérdésekben. 

Biztosan nagy küzdelem lesz, én a demokráciának drukkolok 

– zárta véleményét szűkszavúan a jövő évi voksolással kapcsolatosan. Guy Verhofstadt az Európa jövőjéről szóló konferencia egyik társelnökeként vett részt a polgári vitacsoportok hétvégi vitanapjain Strasbourgban. Az EP liberális frakciójának egykori vezetője csak vonakodva nyilatkozott újságíróknak: szerinte a hétvégi programsorozatnak nem a politikusokról, hanem a polgárokról kell szólnia. 

Megkérdezik a népet

Az Európa jövőjéről szóló konferencián a tervek szerint 2022 tavaszáig tartó folyamatban az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, a tagállami kormányok, valamint európai polgárok százai próbálnak együttesen válaszokat találni az EU előtt álló kihívásokra. Az uniós szintű konzultáció nem titkolt célja, hogy az európai lakosságot közelebb hozzák Brüsszelhez. A demokráciagyakorlatnak ennek megfelelően kulcsfontosságú elemei az úgynevezett polgári vitacsoportok: az EU-intézmények összesen nyolcszáz, véletlenszerűen kiválasztott polgárt hívnak meg egy többfordulós tárgyalási folyamatba, amely során különféle témákban fogalmazhatják meg elképzeléseiket a kontinens jövőjéről. Fő szabályként a polgári vitacsoportok harmadát 16 és 25 év közötti fiatalok teszik ki. A résztvevők négy témában dolgoznak ki javaslatokat: az elmúlt hétvégén összesen kétszázan az európai demokrácia, jogok és értékek kérdését vitatták meg az EP strasbourgi épületében. 

Fotó: HASE Brigitte / Európai Parlament

Politikamentesség?

– Ez idáig hárommillióan keresték fel a digitális polgári platformot, több ezren pedig virtuális vitát is folytattak a konferencia keretében. Szerintem ez árulkodó adat. Egyedülálló és mélyreható folyamaton dolgozunk. Mi politikusok nem mondhatjuk meg, hogy a polgárok mit akarjanak megtárgyalni, az ülésszakokon nekik kell meghatározni a prioritásokat és levonni a következtetéseket – magyarázta szintén Guy Verhofstadt, az esemény társelnöke lapunknak.  A civilek egy csoportja később lehetőséget kap rá, hogy a konferencia plenáris ülésén az uniós intézmények és a kormányok képviselőivel is tárgyalóasztalhoz üljön. – Az aktuálpolitikai kérdéseket egyébként tudatosan kerülik a kiscsoportos beszélgetések során – ezt már Szigeti Ilka, egy magyar egyetemista, a kiválasztottak egyike hangsúlyozta Strasbourgban. A huszonkét éves, politikai ambíciókkal is bíró fiatal lapunk kérdésére arról beszélt: őt magát leginkább az éghajlat-politikai kérdések foglalkoztatják, ambiciózus fiatalként pedig nagyon hasznosnak látja, hogy más országok polgáraival vitathatja meg, hasonlíthatja össze az elképzeléseit.

Aktív magyar részvétel

Magyarok persze nem csak a polgári csoportok szintjén képviseltetik magukat a folyamatban. Varga Judit igazságügyi miniszter nemrég Facebook-oldalán közölte az adatot, miszerint a konferenciasorozat európai eseményeinek a száma átlépte a kétezret, ezek közül Magyarországon pedig immár 160 eseményt regisztráltak. –Ezzel Magyarország a harmadik helyen áll Németország és Olaszország között – húzta alá a bejegyzésben. Hozzátette, a magyarok elkötelezettek Európa jövőjét illetően, s „itt az alkalom, hogy végre közvetlenül üzenjünk Brüsszelnek, legyen szó migrációról, családról vagy közös értékeink védelméről”. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány hét pontban fogalmazta meg a jövőről szóló vízióját. Ezek között az uniós alapszerződésekben szereplő „ever closer union”, azaz „mind szorosabb unió” célkitűzés törlése, Szerbia felvétele az Európai Unióba, valamint a nemzeti parlamentek szerepének növelése szerepel. Az Európai Parlament fideszes delegációjából pedig korábban Trócsányi László volt igazságügyi miniszter fogalmazott úgy, hogy a kormánypárti EP-képviselők aktívan részt kívánnak venni a diskurzusban. 

(Borítókép: Guy Verhofstadt az Európa jövőjéről szóló konferencia polgári vitacsoportjának ülésén Forrás: EP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.