Akár ezer euróért (körülbelül 360 ezer forintért) is hozzá lehet jutni Csehországban azon katonai bunkerekhez, amelyeket még a II. világháború előtt – 1935 és 1938 között – építettek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a Német Birodalom támadását Csehszlovákia ellen. A katonai építmények ára több tízezer euróig is terjedhet, árukat nagy mértékben befolyásolja, hogy a bunkerek hol találhatók. Például egy csehországi, Mikulov környéki bunkerért négyezer eurót (közel másfél millió forintot) is elkérhetnek, noha ehhez egy földterület is jár, amely a környező szőlőtermesztő területekhez tartozik. Míg a magánszemélyek aukciók keretében juthatnak saját katonai bunkerhez – ekkor a kikiáltási ár akár a tízezer eurót is meghaladhatja –, addig a cseh hadsereg több épületet ingyen ad át az önkormányzatoknak vagy a kerületeknek.
– Az ország területén 4993 kis méretű, a háború előtt épült katonai bunkert regisztráltunk. Ezeknek a létesítményeknek ma már nincs jelentőségük, a hadsereg csak néhány épületet tart meg saját célra, amelyeket például tárolóként használnak
– magyarázta Petr Sykora, a cseh védelmi minisztérium sajtóosztályának munkatársa a Deutsche Welle német közszolgálati csatornának. Hozzátette, a hadsereg tervei szerint az egyikben földrengésmérő állomást helyeznének el, amellyel a nukleáris robbanások is megfigyelhetők lennének.
Sykora továbbá ismertette, eddig 1767 kisebb és 112 nagyobb bunkert adtak vagy ajándékoztak el, szerinte az érdeklődés kifejezetten nagy a történelmi építmények iránt. Az egyik legkeresettebb bunkertípus a „ropik”, amelyek ára ezer eurótól indul. A folyamatot még 2000-ben kezdték el a cseh hatóságok, évekkel azután, hogy Csehszlovákia felbomlott. Szakértők szerint azonban mielőtt még bárki katonai bunker vásárlására adná a fejét, érdemes tulajdonjogot szerezni az építményt körülvevő földterületekhez. Jiri Caletka, a cseh védelmi minisztérium sajtóosztályának mérnöke elmondta, a jelenleg eladásra váró bunkerek között 22 olyan van, amelyekre nagy az érdeklődés. Az eladott építmények egy részét már felújították, több jelenleg múzeumként üzemel. Az egyik leglátogatottabb a Hurka tüzérségi erőd, amely a Szudéták hegységlánc lábánál található. Az épület alatti járatokban különböző kiállítások várják a látogatókat. Martin Rabon, a Csehszlovák Erődítmény Baráti Társaságának elnöke azonban a bunkervásárlás egy árnyoldalára hívta fel a figyelmet: álláspontja szerint a magánszemélyek többnyire nem veszik figyelembe az építmények történelmi jelentőségét, és azok hamar tönkremennek.
A csehszlovák védelmi vonal egészét nem tekintik műemlékeknek, ezért észszerű, ha a hadsereg igyekszik megszabadulni a bunkerektől
– tette hozzá Rabon.
Bunkerekkel a Wehrmacht ellen
Az építmények eredeti célja az volt, hogy ha az Adolf Hitler vezette német csapatok meglepetésszerűen lerohannák Csehszlovákiát, akkor a hadseregnek legyen még elegendő ideje a katonák mozgósítására. Noha a teljes védelmi vonalat nem sikerült befejezni 1938 szeptemberéig – ekkor írták alá a müncheni egyezményt, amely kimondta, hogy a Csehszlovákiához tartozó Szudéta-vidék a Német Birodalom része –, a határ menti hegyvonulatokkal együtt fontos akadályt jelentettek a Wehrmacht számára. Az érintett területeken ekkoriban egyébként nagy létszámban éltek németek. Miután a határ menti vidék a németekhez került, már könnyen elfoglalták az ország fennmaradó részeit is. Érdekesség, hogy később, 1945-ben éppen a csehszlovákiai védelmi vonal volt segítségükre a németeknek, amikor a szovjet Vörös Hadsereg is bevonult Csehszlovákiába.
Borítókép: Archív fotón a csehszlovákiai katonai bunker. Fotó: Berliner Verlag/archívum/Picture alliance
