A túlélésünket segítő receptorokat fedezték fel

Az amerikai David Julius és a libanoni születésű, de az Egyesült Államokban élő Ardem Patapoutian érdemelte ki a 2021-es orvosi Nobel-díjat, amiért felfedezték a hőmérsékletet és a tapintást érzékelő receptorokat.

2021. 10. 04. 14:11
null
Stockholm, 2021. oktber 4. Thomas Perlmann svd professzor, az orvosi s lettani Nobel-djat odatl bizottsg titkra (j) bejelenti, hogy a hmrsklet s az rints rzkelsrt felels receptorok felfedezsrt David Julius amerikai fiziolgus (b, kivettn) s az Egyeslt llamokban l, libanoni szlets Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-lettani Nobel-djat 2021. oktber 4-n, a Svd Kirlyi Tudomnyos Akadminak az orvosi Nobel-dj odatlsrl dnt bizottsg stockholmi sajttjkoztatjn. MTI/EPA/TT Hrgynksg/Jessica Gow Fotó: Jessica Gow
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ember évezredek óta kereste arra a választ, hogy miként észlelik a fényt a szemek, hogyan hatnak a hanghullámok a belső fülünkre, és hogyan generálnak a különböző kémiai vegyületek az orrunkban szagot, a szánkban ízt. Más módon is érzékeljük a világot. Ha egy forró nyári napon mezítláb sétálunk a pázsiton, érezzük a nap melegét, a szelet és a fűszálakat. Ezek a benyomások elengedhetetlenek ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a folyamatosan változó környezethez – például a pázsitról lelépve a forró aszfalthoz. A meleg és a hideg érzékelése, valamit a tapintás alapvető a túlélésünk miatt. Mindennapi életünkben természetesnek vesszük ezeket az érzeteket, de hosszú időn keresztül nem tudtuk, hogyan érzékeljük a hőmérsékletet és a nyomást 

– ezt a kérdést oldották meg az idei orvosi Nobel-díjasok.

A XVII. században élt filozófus, René Descartes például szálakat képzelt el, amelyek összekötik a bőr különböző részeit az aggyal. Később kiderült, hogy léteznek speciális érzékelő neuronok, amelyek regisztrálják a környezetünkben bekövetkező változásokat. Joseph Erlanger és Herbert Gasser 1944-ben orvosi Nobel-díjat kapott, mert különböző típusú érző idegrostokat fedeztek fel, amelyek különböző ingerekre reagálnak, mint például a fájdalmas és nem fájdalmas érintésekre. 

Azóta bebizonyosodott, hogy az idegsejtek nagymértékben specializálódtak a különböző típusú ingerek kimutatására és átvitelére, lehetővé téve a környezetünk árnyalt érzékelését.

Az egyik díjazott, David Julius a kapszaicin, a paprika csípős ízét okozó vegyület segítségével azonosította a bőr idegvégződéseiben a hőre reagáló receptort. Először azt a gént határozta meg, amely a sejteket kapszaicinérzékennyé teszi. További kísérletek során kiderült, hogy a gén egy fehérjét kódolt. Az újonnan felfedezett kapszaicinreceptort TRPV1-nek nevezték el.

 Ardem Patapoutian nyomásérzékeny sejtek segítségével a bőr és a belső szervek mechanikai ingereire reagáló receptorok új osztályát találta meg.

A TRP (transient receptor potential) ioncsatornák napjainkban az orvostudomány és a gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó kutatási területe. –1997-ben az Egyesült Államokban azonosították a szenzoros idegsejteken az egyik legizgalmasabb TRP csatornát, a TRPV1-et. Kiderült, hogy a TRPV1 nem más, mint a magyar gyógyszerkutatás történetéből jól ismert, a csípős paprika csípősségéért felelős molekula, a kapszaicin receptora – nyilatkozta korábban Bíró Tamás, Lendület nyertes kutató. A TRPV1 szerepet játszik a fájdalom, a viszketés érzetének és egyes gyulladásos folyamatoknak a kialakulásában, aminek köszönhetően újfajta fájdalomcsillapító gyógyszer kifejlesztésével kecsegtet. A professzor a két újdonsült Nobel-díjassal többször találkozott konferenciákon. 

–Egyértelműen jó helyre került a díj, bár ha őszinte leszek, korábbra vártam ezt az elismerést. Eredményeik a felfedező és alkalmazott kutatások terén új utakat nyitottak 

– mondta el lapunknak Bíró Tamás.

Az 1955-ben New Yorkban született David Julius 1984-ben szerzett PhD-fokozatot a Kalifornia Egyetemen (Berkeley), 1989 óta a University of California ( San Francisco) munkatársa, professzora. Az 1967-ben Bejrutban született Ardem Patapoutian a háború sújtotta övezetből Los Angelesbe költözött, ahol 1996-ban szerzett Ph.D-fokozatot.  Jelenleg a La Jolla-i Scripps Kutatóintézet idegtudósa. A két kutató öt-öt millió svéd koronát is kap a díj mellé.

Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta most 112. alkalommal ítélték oda, összesen 224 kitüntetettnek: 39 alkalommal kapta egy, 34 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést.

 

Borítókép: Thomas Perlmann svéd professzor, az orvosi és élettani Nobel-díjat odaítélő bizottság titkára (j) bejelenti, hogy a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért David Julius amerikai fiziológus (b, kivetítőn) és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat 2021. október 4-én, a Svéd Királyi Tudományos Akadémiának az orvosi Nobel-díj odaítéléséről döntő bizottság stockholmi sajtótájékoztatóján. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jessica Gow

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.