Peking és Moszkva ellen fordul Prága?

A politikai szivárvány szinte minden spektrumát átfogó új cseh kormánykoalíció pártjai úgy tűnik, egy dologban mindenképpen egyetértenek: a demokratikus elveket, az emberi jogokat előnyben részesítik az üzleti érdekekkel és gazdasági diplomáciával szemben. Ez pedig rossz hír lehet Kínának és Oroszországnak.

US-SENS-MARK-WARNER-AND-MARCO-RUBIO-DISCUSS-RUSSIAN-INTERFERENCE Fotó: CHIP SOMODEVILLA

Ezt a szándékot leginkább a kalózpárti Jan Lipavský külügyminiszter-jelölt hangoztatja, így friss sajtóértesülések szerint valószínű, hogy Miloš Zeman elnök egyedül az ő személye ellen emel majd kifogást az új kormány összetételének jóváhagyásakor. Lipavský, aki korábban a cseh parlament külügyi és védelmi bizottságának volt az alelnöke, mindig is ellenezte Kína és Oroszország részvételét olyan stratégiai fontosságú infrastrukturális projektekben, mint például az atomerőmű-építés.

Kína fontos kereskedelmi partnerünk marad, de ez nem fog vonatkozni a fontos külföldi befektetésekre

– jelentette ki nemrég egy lapinterjúban.

Moszkva és Peking bizonyos csehországi tevékenységei ellenségesnek és fenyegetésnek tekinthetők

– tette hozzá, példaként említve a vrběticei lőszerraktárban 2014-ben bekövetkezett robbanást, amit állítólag orosz ügynökök hajtottak végre, illetve a „kínai tevékenységet cseh akadémiai körökben”.

Miloš Zeman cseh államfő pénteken nevezi ki kormányfővé Petr Fialát, a Polgári Demokratikus Párt elnökét, aki az októberi képviselőházi választásokon győztes hárompárti konzervatív Együtt és a harmadik helyen végzett kétpárti liberális-zöldpárti Kalózok és Polgármesterek közös kormányfőjelöltje. Zeman ezután találkozik a miniszterjelöltekkel, ami szerinte mintegy tíz napot venne igénybe, ezt követően kinevezi az ötpárti koalíciós kormányt. Az elnöki jóváhagyás szükséges lépés a kabinet megalakításához, s ha nem teszi meg, Fiala az alkotmánybírósághoz fordulhat.

– Az elkövetkező négy évben Pekingnek és Moszkvának nem lesz olyan könnyű dolga, mint az elmúlt években volt

– körvonalazta a jövőt Jiří Pehe, az egykori elnök, Václav Hável volt tanácsadója a Voice of America hírportálnak nyilatkozva. Azt, hogy mi várható ezután, már előrevetítette Miloš Vystrčil, a Polgári Demokratikus Párt magas rangú politikusának múlt évi tajvani látogatása, ami nemcsak Peking, de a Peking- és Moszkva-barátként számontartott Miloš Zeman nemtetszését is kiváltotta. Miloš Vystrčil elkísérte tajpeji útjára Zdeněk Hřib, Prága kalózpárti főpolgármestere is.

Ugyanakkor az eddigi, Andrej Babiš vezette kormány sem bánt kesztyűs kézzel a keleti hatalmakkal: a vrběticei lőszerraktár ügyében idén tavasszal 18 orosz diplomatát utasítottak ki, Babiš pedig nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva korábban megtiltotta, hogy hivatala alkalmazottai a Huawei kínai vállalat mobiltelefonjait használják.

Mi lesz Visegráddal? Míg az Andrej Babiš vezette kormány szoros kapcsolatot ápolt Magyarországgal és a visegrádi négyekkel, kérdés, hogy ebben a tekintetben miként viselkedik a formálódó új ötpárti cseh kormánykoalíció. Még a konzervatív Együttön belül is nézeteltérések adódhatnak: míg a Polgári Demokratikus Párt vezetője, Petr Fiala több alkalommal védelmébe vette az uniós támadások kereszttüzébe került Magyarországot, addig a Top 09 és a kereszténydemokrata KDU–ČSL az Európai Néppárt azon szárnyához tartozik, amely követelte a magyar kormánypárt, a Fidesz kizárását. A Kalózpárt vezetője, Ivan Bartoš pedig úgy nyilatkozott: „nem szeretnénk országok egy olyan csoportjához tartozni, amelyben Orbán Viktor érdekei érvényesülnek, autoriter tendenciák figyelhetők meg”.

Borítókép: Jan Lipavský külügyminiszter-jelölt. (Fotó: Getty Images/AFP/Chip Somodevilla)