időjárás 2°C Artúr, Vince 2022. January 22.
logo

Mélyrepülésben az Osztrák Néppárt a korrupciós botrány miatt

Koren-Karczub Tímea
2021.12.04. 06:49 2021.12.04. 08:41
Mélyrepülésben az Osztrák Néppárt a korrupciós botrány miatt

– A kérdés az, miként képes az ÖVP ezt a kialakult helyzetet egyfajta profiljavításra is felhasználni – nyilatkozta lapunknak Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára azok után, hogy Sebastian Kurz visszavonult a politikától. A szakértő szerint az ÖVP népszerűsége ugyan mélyrepülésben van, de az új kancellár felfrissítheti az osztrák vezetést.

– Kurz politikai életből való teljes visszavonulása alkalmat ad a néppárti vezetésű kormány átalakítására

 – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára azzal kapcsolatban, hogy Karl Nehammer lesz Ausztria új kancellárja, miután az Osztrák Néppárt (ÖVP) pénteken egyhangúlag őt választotta meg a párt új vezetőjének. Az eddigi belügyminisztert azok után nevezte ki pártja a tisztségre, hogy Sebastian Kurz csütörtökön bejelentette, visszavonul a politikai élettől, ezt követőn pedig Alexander Schallenberg kancellár is bejelentette lemondását. 

– Nagy megtiszteltetés és kiváltság a számomra – fejezte ki örömét Karl Nehammer. Hozzátette: „aktívan formálni” kívánja az osztrák politikai életet, ám tartani akarja az ÖVP irányvonalait a biztonság és a bevándorlás kérdéseiben. A sajtótájékoztatón ismertette a további új kinevezéseket is a kormányon belül. Gerhard Karner veszi át a belügyminiszteri tisztséget Nehammertől, Alexander Schallenberg pedig visszakerül a külügyminiszteri pozícióba, amelyet kancellári ideje előtt töltött be.

Kiss J. László elmondta, az újabb személycsere is az osztrák vezetés felfrissítését jelenti. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a konzervatív párt jelenleg mélyrepülésben van, a népszerűsége jócskán megcsappant.

Hangsúlyozta: Sebastian Kurz felemelkedése és a 2019-es parlamenti választások idején több mint 37 százalékot is elért az ÖVP, a mostani mérések viszont 20 százalék körüli értéket mutatnak a pártnak. A drasztikus változás azonban mindössze néhány hónap leforgása alatt következett be: szeptemberben – azaz még azelőtt, hogy Kurz korrupciós botrányba keveredett és lemondott a kancellári pozícióról – még 34 százalékon állt az ÖVP. A szociáldemokraták (SPÖ) pedig az ÖVP kárára erősödnek: novemberben már 25-26 százalékos volt a támogatottságuk.

– A kérdés az, miként képesek ezt a kialakult helyzetet, Kurz visszavonulását és a kormány ezzel együtt járó, elkerülhetetlen átalakítását egyfajta profiljavításra is felhasználni

– számolt be az ÖVP előtt álló legfőbb kihívásról Kiss J. László. 

A néppárti-zöldpárti kormánykoalícióra ráadásul az a nyomás is nehezedik, hogy az ellenzék előre hozott választások kiírását sürgeti.

A szabadságpártiak (FPÖ) vezetője, Herbert Kickl szerint nem lehet elkerülni ezt az utat, a liberálisok (Neos) elnöke, Beate Meinl-Reisinger pedig úgy vélekedik, a koronavírus-járvány leküzdése után lehetővé kell tenni az új választásokat, amelyek csak 2024-ben esedékesek. Az SPÖ alelnöke, Jörg Leichtfried ugyanakkor nem tartja valószínűnek ezt a forgatókönyvet, hiszen véleménye szerint a koalíció mindent megtesz, hogy továbbra is uralkodjon. Kiss J. László ezzel kapcsolatban megjegyezte, a koalíció stabil, a Zöldek továbbra is a kormánykoalíció része, és az eddigi reformok, például az adóreform, illetve a pandémia leküzdése továbbra is napirenden van. 

– A türkiz–zöld koalíció folytatni fogja a munkáját, míg Kurz kikerül a politikából, és a továbbiakban magánemberként vesz részt a vele kapcsolatos eljárásban

– közölte a szakértő. A „csodagyerekként” emlegetett Sebastian Kurz októberben távozott a kancellári székből, miután a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák államügyészség vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított ellene. A 35 éves politikus helyét ezt követően vette át Alexander Schallenberg, ám Kurz az ÖVP, illetve a párt parlamenti frakciójának vezetője maradt. Csütörtökön azonban ezeket a pozíciókat is feladta arra hivatkozva, hogy több időt szeretne tölteni újszülött fiával.

Karl Nehammer újonnan kinevezett osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart Bécsben 2021. december 3-án MTI/AP/Lisa LeutnerFotó: Lisa Leutner

Katonából politikus. Karl Nehammer kiállásán a mai napig látszik, hogy politikai karrierje előtt több évig dolgozott hivatásos katonaként, amely időszak alatt hadnagyi rangot is betöltött. A 49 éves Nehammer a politikai életben szintén megjárta a ranglétrát: 2014-ben politikai kommunikáció szakos egyetemi végzettséget szerzett, és több évig az ÖVP tisztségviselője volt, mielőtt a 2017-es parlamenti választásokat követően mandátumhoz jutott. Ezután főtitkári pozícióba lépett elő 2018-ban, az ország belügyminiszterévé pedig 2020 januárjában nevezték ki. Az egykori katona az illegális migrációval és a szélsőséges iszlamizmussal szemben szigorú álláspontot képvisel. Belügyminiszteri ideje alatt feltárta, milyen hiányosságok vezettek a titkosszolgálat részéről a négy ember életét követelő november 2-i bécsi terrortámadáshoz. Miután kimondta, hogy a támadás elkövetője az Iszlám Állam szimpatizánsa, halálos fenyegetések is érték, így feleségével és két gyermekével együtt rendőri védelmet kapott. Karl Nehammer a koronavírus-járvány elleni küzdelem egyik fő képviselője is, a pandémia kezdete óta szinte folyamatosan jelen van a médiában: Sebastian Kurz mellett rendszeresen tartott sajtótájékoztatókat a rendőrség munkájáról és a járvány elleni intézkedésekről. Nehammerről az állampolgárok többségének jó véleménye van: a Profil osztrák hírportál közvélemény-kutatásából kiderült, a politikust a megkérdezettek 55 százaléka jó belügyminiszternek tartja. A felmérés szerint ráadásul a párton belül is „mindenki kedvencének” tartják.

Borítókép: Sebastian Kurz volt osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart Bécsben 2021. december 2-án, amelyen bejelentette, hogy minden politikai megbízatásáról lemond, és teljesen kivonul a politikai életből. (Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)