Az intellektualitás még nem véd meg minket az idiotizmustól

„Az intellektualitás még nem véd meg minket az idiotizmustól” – fogalmazott Peter Boghossian filozófus, oktató a kritkai gondolkodásnak a társadalomban, illetve az oktatásban betöltött szerepével kapcsolatban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Milyen értékek mentén neveljük gyermekeinket? című kétnapos nemzetközi konferenciájának első panelbeszélgetésén.

Minél magabiztosabbak vagyunk a hitünkben egy adott ügy kapcsán, annál kevesebb valószínűséggel érétkeljük újra az igazságfeltételeinket

– hívta fel a figyelmet az önmagunkkal szemben alkalmazott korrekciós mechanizmus fontosságára Boghossian. Mint mondta, minél erősebben hiszünk valamiben, annál fontosabb, ogy hajlandók legyünk más szempontokat is figyelembe venni és meghallgatni. 

Eltűnőben az autoritás tekintélye 

Antony Malcolm Daniels kultúrkritikus, pszichiáter az oktatás átalakulásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az autoritás lerombolása alapvetően megváltoztatta az újabb generációknak a tudáshoz fűződő viszonát. Az író-újságíró hangsúlyozta, az Egyesült Királyságban szerzett tapasztalatai szerint ma már nem csak arról van szó, hogy nem tanítjuk meg a gyermekeket gondolkodni, de igazából semmire nem tanítjuk meg őket.

Úgy élnek ma a gyerekek, mintha a világ akkor kezdődött volna, amikor megszülettek

 – fogalmazott saját oktatói tapasztalataira hivatkozva Antony malcolm Daniels utalva arra, hogy egyre kevésbé jellemzi a fiatalságot a történelmi tudás megléte. A pszichiáter szerint ez a probléma az autoritással, illetve annak megszűnésével kezdődik, vagyis azzal, hogy a gyermekek nem tisztelik a felnőtteket. Hozzáfűzte: manapság sok olyan példát is hallani, hogy ha egy gyermek panaszkodik otthon az oktatójára, a szülők akár a fizikai bántalmazásig is hajlandók elmenni a tanárral szemben. „Szerencsés vagyok, emlékeim szerint az én oktatóim puszta természetük által tiszteletet parancsoltak” – fűzte hozzá. 

Ma már nem a tudáson van a hangsúly

Frank Füredi szociológus szerint nagyon sok mindent meg kellene tanulni, amit nem lehet megtanítani, és ezek közé tartozik a gondolkodás is.

Attól tartok, Magyarország nagyon sok területen az amerikai gondolkodási mintákat vette át, mégpedig nem kritikus módon, az amerikai oktatás ugyanis az egyik legrosszabb a világon, hiszen összemosta a pszichológiát a filozófiával

– fogalmazott a szociológus. Mint mondta, 

ezek a nézetek azt hirdetik, hogy a világ annyira gyorsan változik, hogy nem érdemes a gyerekeknek tudást átadni, hiszen az holnapra értéktelenné válik.

Ezért szerintük azt kell megtanulni, ami rugalmas, aminek hasznát veszi a hétköznapokban, folytatta Frank Füredi. Hozzáfűzte: Ennek az lett részben az eredménye, hogy minden oktatási rendszerben trükköket tanítunk meg a hagyományaink és a nemzetünk tudása helyett. „Ha a gyereknek azt tanítjuk, hogy valami helyes vagy helytelen, akkor elvesszük tőle a lehetőséget, hogy saját kulturális hagyományaikat megértsék, és kialakítsák saját véleményüket” – fűzte hozzá. Nyomatékosította: 

Ha meg akarjuk tanítani a gyerekeknek a független gondolkodást, akkor szabadságot kell adni a kezükbe. Önamgában elég az, hogy gondolkozzanak. Ha már elétesszük, hogy kritikus, az mindennek ellene megy.

Alka Sehgal Cuthbert, az Academy of Ideals Oktatási Fórumának tagja az Európai Uniónak az univerzális gondolkodást előmozdító törekvéseit firtató kérdésre válaszul elmodnta: a 20. század eleje óta szemtanúi lehetünk annak, hogy egyre többeket foglakoztat egy liberális oktatásrendszer kialakításának gondolata. „Ha megnézzük ezeket a dokumentumokat, azt láthatjuk, hogy egyre több bennük a hivatalos zsargon és a statisztika, azt a látszatot keltve, hogy egyre komolyabb munkáról van szó”, és innen jutottunk el a ma mérvadóként tekintett Pisa-tesztekig vagy akár a bolognai folyamatig. „Ma pedig már azt látjuk, hogy a kritikai gondolkodás csak a kritikáról szól. Van egyfajta megközelítés, miszerint ami a múltban volt, már elmúlt, értéktelenné vált, pedig nagyon fontos lenne, hogy legyenek forrásaink, amelyeket továbbadhatunk a következő generációknak, ezke nélkül ugyani snem lehet kritikusan gondolkodni” – fogalmazott Alka Seghal Cuthbert..

Borítókép: Boris Kalnoky, az MCC Médiaiskola vezetője, a panelbeszélgetés moderátora, Peter Boghossian filozófus, az MCC vendégoktatója, Frank Füredi, a Kenti Egyetem emeritus egyetemi tanára, Alka Seghal Cuthbert, az Academy of Ideals Oktatási Fórumának tagja (Forrás: Magyar Nemzet/Tóth Loretta)