Az intellektualitás még nem véd meg minket az idiotizmustól

„Az intellektualitás még nem véd meg minket az idiotizmustól” – fogalmazott Peter Boghossian filozófus, oktató a kritkai gondolkodásnak a társadalomban, illetve az oktatásban betöltött szerepével kapcsolatban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Milyen értékek mentén neveljük gyermekeinket? című kétnapos nemzetközi konferenciájának első panelbeszélgetésén.

Az oktatásnak a nemzeti öntudat formálásában betöltött szerepe, valamint a gyermekeinknek a jogokról, a felelősségről és a genderről átadott tudás a központi témája a Mathias Corvinus Collegium kétnapos nemzetközi konferenciájának, amelynek első panelbeszélgetése arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit értünk ma a kritikai gondolkodás alatt. 

Kérdés mozgatja a gondolkodást 

Lánczi András egyetemi tanár, az MCC kuratóriumának tagja hangsúlyozta, az immár 25 éve működő MCC egyik alapküldetése a tehetségek felkarolása és pályára állítása.

– Tömegoktatás mindenhol van, de az MCC mindig is élen járt abban, hogy kiválassza a legtehetségesebb fiatalokat, az oktatás ugyanis a legalapvetőbb dolog, amivel hatni lehet a következő generációkra. Lánczi András beszélt arról is: számára a „kritikai gondolkodás” kifejezés már eleve gyanút kelt, hiszen a gondolkodásnak már önmagában „eredendően kritikusnak kell lennie”, így amikor azt a „kritikus” szó is kíséri, mindig gyanús, hogy felvetődik valamilyen hátsó szándék is. 

A professzor saját oktatói tapasztalataira hivatkozva elmondta: ha nincs legalább egyetlen kérdés a hallgatóktól egy előadása végén, akkor úgy érzi, teljesen felesleges volt az egész óra. 

Ha ugyanis kérdés van, az azt jelenti, hogy a diákok elkezdtek gondolkodni

– fogalmazott Lánczi András hozzátéve: Ha fel tudjuk a megfelelő mérdéseket, az azt jelenti, hogy szabadok vagyunk.

Hanyatlóban a kritikai gondolkodás

Peter Boghossian filozófus, oktató, író arra az álláspontra helyezkedett, hogy napjainkban a kritikus gondolkodás hanyatlóban van a Nyugaton. Az MCC vendégoktatója szerint a kritikai gondolkodáshoz készségkészletre és magyarázatokra van szükség, nem mondhatjuk tehát, hogy valaki kritikusan gondolkodik, ha azt nem ilyenfajta magatartásmód követi. 

Az intellektualitás még nem véd meg minket az diotizmustól

– fogalmazott Boghossian, hozzátéve: nem az úgynevezett „okosabbaknál van az igazság monopóliuma”. Szerint ehelyett sokkal fontosabb, hogy az egyén képes legyen analizálni és értelmezni a társadalmat foglalkoztató kérdéseket, és képesek legyünk saját nézeteink megkérdőjelezésére is. 

Minél magabiztosabbak vagyunk a hitünkben egy adott ügy kapcsán, annál kevesebb valószínűséggel érétkeljük újra az igazságfeltételeinket

– hívta fel a figyelmet az önmagunkkal szemben alkalmazott korrekciós mechanizmus fontosságára Boghossian. Mint mondta, minél erősebben hiszünk valamiben, annál fontosabb, ogy hajlandók legyünk más szempontokat is figyelembe venni és meghallgatni. 

Eltűnőben az autoritás tekintélye 

Antony Malcolm Daniels kultúrkritikus, pszichiáter az oktatás átalakulásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az autoritás lerombolása alapvetően megváltoztatta az újabb generációknak a tudáshoz fűződő viszonát. Az író-újságíró hangsúlyozta, az Egyesült Királyságban szerzett tapasztalatai szerint ma már nem csak arról van szó, hogy nem tanítjuk meg a gyermekeket gondolkodni, de igazából semmire nem tanítjuk meg őket.

Úgy élnek ma a gyerekek, mintha a világ akkor kezdődött volna, amikor megszülettek

 – fogalmazott saját oktatói tapasztalataira hivatkozva Antony malcolm Daniels utalva arra, hogy egyre kevésbé jellemzi a fiatalságot a történelmi tudás megléte. A pszichiáter szerint ez a probléma az autoritással, illetve annak megszűnésével kezdődik, vagyis azzal, hogy a gyermekek nem tisztelik a felnőtteket. Hozzáfűzte: manapság sok olyan példát is hallani, hogy ha egy gyermek panaszkodik otthon az oktatójára, a szülők akár a fizikai bántalmazásig is hajlandók elmenni a tanárral szemben. „Szerencsés vagyok, emlékeim szerint az én oktatóim puszta természetük által tiszteletet parancsoltak” – fűzte hozzá. 

Ma már nem a tudáson van a hangsúly

Frank Füredi szociológus szerint nagyon sok mindent meg kellene tanulni, amit nem lehet megtanítani, és ezek közé tartozik a gondolkodás is.

Attól tartok, Magyarország nagyon sok területen az amerikai gondolkodási mintákat vette át, mégpedig nem kritikus módon, az amerikai oktatás ugyanis az egyik legrosszabb a világon, hiszen összemosta a pszichológiát a filozófiával

– fogalmazott a szociológus. Mint mondta, 

ezek a nézetek azt hirdetik, hogy a világ annyira gyorsan változik, hogy nem érdemes a gyerekeknek tudást átadni, hiszen az holnapra értéktelenné válik.

Ezért szerintük azt kell megtanulni, ami rugalmas, aminek hasznát veszi a hétköznapokban, folytatta Frank Füredi. Hozzáfűzte: Ennek az lett részben az eredménye, hogy minden oktatási rendszerben trükköket tanítunk meg a hagyományaink és a nemzetünk tudása helyett. „Ha a gyereknek azt tanítjuk, hogy valami helyes vagy helytelen, akkor elvesszük tőle a lehetőséget, hogy saját kulturális hagyományaikat megértsék, és kialakítsák saját véleményüket” – fűzte hozzá. Nyomatékosította: 

Ha meg akarjuk tanítani a gyerekeknek a független gondolkodást, akkor szabadságot kell adni a kezükbe. Önamgában elég az, hogy gondolkozzanak. Ha már elétesszük, hogy kritikus, az mindennek ellene megy.

Alka Sehgal Cuthbert, az Academy of Ideals Oktatási Fórumának tagja az Európai Uniónak az univerzális gondolkodást előmozdító törekvéseit firtató kérdésre válaszul elmodnta: a 20. század eleje óta szemtanúi lehetünk annak, hogy egyre többeket foglakoztat egy liberális oktatásrendszer kialakításának gondolata. „Ha megnézzük ezeket a dokumentumokat, azt láthatjuk, hogy egyre több bennük a hivatalos zsargon és a statisztika, azt a látszatot keltve, hogy egyre komolyabb munkáról van szó”, és innen jutottunk el a ma mérvadóként tekintett Pisa-tesztekig vagy akár a bolognai folyamatig. „Ma pedig már azt látjuk, hogy a kritikai gondolkodás csak a kritikáról szól. Van egyfajta megközelítés, miszerint ami a múltban volt, már elmúlt, értéktelenné vált, pedig nagyon fontos lenne, hogy legyenek forrásaink, amelyeket továbbadhatunk a következő generációknak, ezke nélkül ugyani snem lehet kritikusan gondolkodni” – fogalmazott Alka Seghal Cuthbert..

Borítókép: Boris Kalnoky, az MCC Médiaiskola vezetője, a panelbeszélgetés moderátora, Peter Boghossian filozófus, az MCC vendégoktatója, Frank Füredi, a Kenti Egyetem emeritus egyetemi tanára, Alka Seghal Cuthbert, az Academy of Ideals Oktatási Fórumának tagja (Forrás: Magyar Nemzet/Tóth Loretta)