Az ENSZ-főtitkár humanitárius tűzszünet megteremtésén dolgozik
Kezdeményezte António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn, hogy a több mint egy hónapja orosz támadás alatt álló Ukrajnában teremtsék meg egy humanitárius célzatú tűzszünet meghirdetésének feltételeit, és ezáltal tegyék lehetővé, hogy segélyt juttassanak el a rászorulókhoz, és érdemi tárgyalások kezdődhessenek a háború befejezéséről.
Az ENSZ New York-i székhelyén nyilatkozva a főtitkár bejelentette, hogy megbízta a humanitárius ügyekért felelős helyettesét a tűzszünetre vonatkozó tárgyalások lebonyolításával, és Martin Griffiths már fel is vette a kapcsolatot a felekkel.
Érdemi párbeszédet kell létrehozni mindkét féllel a humanitárius tűzszünet lehetőségéről
– fogalmazott Guterres, hozzátéve, hogy reményei szerint Griffiths hamarosan ellátogat Moszkvába és Kijevbe is.
A főtitkár kijelentette: a háború „emberéletek ezreinek értelmetlen elvesztését” okozta, iskolákat, kórházakat, infrastrukturális létesítményeket tett tönkre, és világszerte felvitte az élelmiszer- és energiaárakat.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapban az ENSZ humanitárius szervezetei a háború által sújtott közel 900 ezer embernek nyújtottak segítséget az élelmezés, valamint a fedélhez és a higiéniai ellátáshoz jutás terén.
Japán kedden közölte, hogy további büntetőintézkedésekkel sújtja Oroszországot. Így a jövő héttől megtiltja, hogy japán luxuscikkeket exportáljon oda. A gazdasági minisztérium szerint ez járművekre, divatcikkekre és műtárgyakra is vonatkozik. A kormány azt is közölte, hogy a japán cégeket arra szólították fel: ha Oroszország rubelben kérné a fizetséget a gazdasági műveletekért, utasítsák vissza a kérést.
Zelenszkij: Nagyon nehéz a harci helyzet az ukrán sikerek ellenére
A széleskörű orosz támadásoknak ellenállni próbáló Ukrajnában „nagyon nehéz a helyzet” annak ellenére, hogy az ukrán erők az elmúlt napokban értek el harci sikereket, például visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést – jelentette ki hétfő éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij elnök.
Leszögezte, hogy az ország számos részében heves harcok zajlanak, így Csernyihiv, Szumi, Harkiv városoknál, a Donyec-medencében és Dél-Ukrajnában.
Kijev északi részét továbbra is az orosz erők ellenőrzik, és Irpinynél is folytatódnak az összecsapások. Az elnök azt mondta, hogy a támadókat jelentős veszteségek érték, de ez nem állítja meg őket.
Zelenszkij ismét az Oroszország elleni szankciók szigorítására szólította fel a nemzetközi közösséget, és kifogásolta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb mértékű fokozását egyelőre arra az esetre helyezték kilátásba, ha Moszkva vegyi fegyvert vet be. Az ukrán elnök egyebek között az orosz olajexport átfogó korlátozását sürgette.
Bírálta Zelenszkij, hogy az orosz erők ismét megakadályozták több humanitárius folyosó működtetését, elsősorban Mariupol kikötővárosnál.
Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője nem sokkal korábban arról számolt be, hogy vasárnap Mariupolból és a luhanszki szakadár területről 1099 civilt sikerült kimenekíteni.
Zelenszkij azzal is vádolta az országa ellen február 24. óta háborút folytató Oroszországot, hogy foszforbombát vetett be.
Ukrán tisztségviselők már korábban is illették ezzel a váddal a támadókat, egyebek között Harkivnál.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfő éjjel a PBS amerikai televíziónak adott interjút, és ebben arról is beszélt, hogy Oroszország atomfegyvert csak abban az esetben vetne be, ha létében fenyegetné veszély, és „akármilyen legyen is az ukrajnai hadművelet kimenetele”, erre nem lehet szükség. Megerősítette egyúttal, hogy Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét. Kijelentette azt is, hogy polgári lakóházakat az orosz erők nem támadnak.
A brit hírszerzés friss jelentésében arról számolt be, hogy a Wagner orosz magánbiztonsági cég jelentős erőket vezényelt Kelet-Ukrajnába. Az értesülés szerint ezer fegyveresről is szó lehet, akiket magas rangú parancsnokok irányítanak.
Az orosz és az ukrán küldöttség kedden Isztambulban kezd újabb tárgyalási fordulót. Mint Dmitro Kuleba külügyminiszter elmondta, az ukrán fél legalább a humanitárius kérdésekben szeretne előrelépéseket tenni, de kiemelt céljuk továbbra is a tűzszünet elérése.
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) hétfőn közölte, hogy olyan repülőgépeket küldött Németországba, amelyekre elsősorban az elektronikai hadviselés terén számítanak. A hat Growler EA–18G típusú géppel a NATO védelmi pozícióját kívánják javítani, és nem tervezik bevetni őket az Ukrajnát támadó orosz erők ellen – emelte ki John Kirby szóvivő.
A Pentagon tisztségviselői azt is jelezték, hogy a tárca további anyagi forrásokat szándékozik kérni az amerikai kongresszustól Ukrajna támogatásának növelése érdekében. Erre a célra a törvényhozás tagjai nemrégiben jelentős összegeket szavaztak meg, ugyanakkor az idei költségvetésben még nem kalkulálhattak a háború miatt megnövekedett szükségletekkel.
Biden azt állítja, erkölcsi felháborodása mondatta vele a Putyinról szóló mondatokat
Erkölcsi felháborodását fejezte ki, nem pedig a jelenlegi orosz politikai rendszer megváltoztatására célzott, amikor szombaton Varsóban azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökről, hogy „nem maradhat hatalmon” – ezt állította hétfőn Joe Biden amerikai elnök az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben tartott sajtótájékoztatóján.
Nem vonok vissza semmit
– fogalmazott Biden.
A helyzet az, hogy kifejeztem azt az erkölcsi felháborodást, amelyet Putyin viselkedése és ennek az embernek a cselekedetei miatt éreztem
– folytatta Biden, megjegyezve, hogy éppen ukrán menekültekkel találkozott, mielőtt beszédet mondott Lengyelországban.
Szeretném egyértelművé tenni: akkor sem, és most sem utalok (oroszországi) politikai változásra. Azt az erkölcsi felháborodást fejeztem ki, amit érzek, és nem kérek bocsánatot érte
– tette hozzá.
Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy szerinte a megjegyzései nem bonyolítják az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat, és azt sem gondolja, hogy az Ukrajna elleni orosz támadások további eszkalálódását kockáztatják.
Biden szombati varsói beszédében az ukrajnai háborúval kapcsolatban mészárosnak nevezte Putyint, aki szerinte nem maradhat hatalmon.
A kijelentést utólag Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, Antony Blinken, az amerikai külügyminiszter és maga az elnök is úgy magyarázta, hogy Washingtonnak nem célja a rendszerváltozás előidézése Oroszországban.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még szombaton kijelentette: nem az amerikai elnökön múlik, ki lesz hatalmon Oroszországban, az államfőt az oroszok választják. Peszkov hétfőn újságíróknak azt mondta: a Kremlt aggodalommal töltik el Joe Biden amerikai elnök újabb, Vlagyimir Putyin orosz államfőre tett megjegyzései és továbbra is élénk figyelemmel kíséri a tengerentúli vezető kijelentéseit.
A The Washington Times című jobboldali-konzervatív amerikai napilap hétfőn arról írt, hogy az Egyesült Államok szövetségesei sem támogatják Biden varsói megjegyzését. A cikk felidézte, hogy Emmanuel Macron francia elnök, valamint magas rangú brit kormányzati és török tisztségviselők is elhatárolódtak az amerikai elnök „követelésétől”, amely a lap szerint bonyolíthatja az orosz–ukrán háború befejezését.
Pusilin Kadirovval Mariupolban megvitatta a város további „felszabadítását”
Gyenyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője hétfőn Mariupolban Ramzan Kadirov csecsen vezetővel megvitatta a dél-ukrajnai kikötőváros további „felszabadítására” vonatkozó terveket.
Megvitattam Ramzan Kadirovval, a Csecsen Köztársaság vezetőjével Mariupolban a város felszabadítását célzó művelet menetét. Kifejeztem mély elismerésemet azért, hogy védőinkkel vállvetve a Csecsen Köztársaság harcosai kiűzik a náci bűnözőket a Donyec-medence területéről
– írta Pusilin a Telegram-oldalán.
Megvitattuk a további együttműködésre vonatkozó terveket, ideértve a harci tevékenységek végét követő együttműködést is
– tette hozzá.
Kadirov egyébként a múlt héten közölte, hogy csecsen csapatok kezére került a mariupoli városháza, bár független forrásból egyelőre nem erősítették meg a hírt.
Mariupolt már hetek óta ostromolják orosz alakulatok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a városban csaknem százezer ember maradt víz-, áram- és élelmiszer-ellátás nélkül.
Kuleba: Ukrajna fő célkitűzése a törökországi tárgyalásokon a tűzszünet elérése
Ukrajna fő célkitűzése a március 29-én kezdődő törökországi tárgyalásokon a tűzszünet elérése Oroszországgal – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A minimális program a humanitárius kérdések megvitatása, míg a maximális program a tűzszüneti megállapodás elérése lenne
– mondta az ukrán diplomácia vezetője az ukrán állami televíziónak nyilatkozva.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn megerősítette, hogy az orosz–ukrán béketárgyalások újabb, kétnapos fordulóját Isztambulban tartják majd.
Holnap kezdődnek majd a küldöttségek közti egyeztetések Isztambulban. Azt megelőzően rövid találkozót tartunk a delegációkkal
– ismertette a török államfő.
A török TRT hírtelevízió beszámolója szerint az ukrán küldöttség hétfőn este meg is érkezett Isztambulba.
Vitalij Koval, az Ukrajna nyugati részén fekvő Rivne megye katonai adminisztrációjának vezetője szerint orosz rakétacsapás ért hétfőn egy helyi olajraktárat. Koval interneten közzétett videóüzenetében azt mondta, hogy riasztották a mentőszolgálatokat. A károk mértékéről, vagy esetleges áldozatokról nem tett említést. Koval egyébként már vasárnap is beszámolt egy légicsapásról, amely szombat este érte a Dubnóban található olajraktárat. A raktár teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt.
Borítókép: az orosz támadásokban megrongálódott járművek és épületek a kelet-ukrajnai Trosztyanecben 2022. március 28-án (Fotó: MTI/AP/Felipe Dana)
