„Gyermeteg és pusztító agressziónak” minősítette Ferenc pápa szombaton, máltai látogatásának kezdetén az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút, és jelezte, vizsgálja annak lehetőségét, hogy személyesen Kijevbe látogasson. – Azt hittük, hogy más országok lerohanása, a kegyetlen utcai harcok és az atomfegyverrel fenyegetődzés mind már a régmúlt hátborzongató emlékei közé tartoznak – jelentette ki a katolikus egyházfő máltai tisztségviselők és diplomaták előtt. A pápa továbbra sem nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, sem konkrétan Oroszországot. Úgy fogalmazott:
idejétmúlt nemzeti érdekekre hivatkozva egy hatalmasság ismét konfliktusokat gerjeszt és provokál, miközben a hétköznapi emberek érzik azt, hogy jövőt csak úgy lehet építeni, ha osztoznak rajta, máskülönben nem is lesz jövő.
A Vatikán az utóbbi években új kapcsolatokat épített ki a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szövetséges orosz ortodox egyházzal, és az orosz–ukrán konfliktusban fel is ajánlotta, hogy közvetítőként segítene a válság megoldásában, de mindeddig a felek ezt nem vették igénybe. Úton Málta felé a repülőgépen Ferenc pápa arról beszélt újságíróknak, hogy „napirenden van” egy kijevi látogatás lehetősége, de ez még nem hivatalos, dátumról egyelőre nincs szó. Korábban az ukrán főváros polgármestere hívta meg a katolikus egyházfőt más vallási vezetőkkel együtt, hogy utazzanak Kijevbe a béke követeiként. Ferenc pápa az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta: a konfliktus olyan erős szívfájdalmat okoz neki, hogy időnként még a térdét hónapok óta kínzó fájdalomról is elfeledkezik. Az utóbbi időben a pápa térdízületi gyulladása olyan súlyos lett, hogy a Máltára tartó repülőgépre csak lift segítségével tudott beszállni, illetve Vallettában is lift várta az egyházfőt szállító gépet a repülőtéren.
A máltai pápai látogatást eredetileg 2020 májusára jelentették be, és a vizit fő napirendjének a migrációt tervezték, tekintettel arra, hogy a szigetország erősen érintett a migrációval kapcsolatos európai vitákban.
Ferenc pápa – a máltai elnökkel az oldalán – újságírók előtt elítélte azokat a „hitvány megállapodásokat”, amelyeket az Európai Unió kötött Líbiával a migránsok visszafordításáról, és azt hangsúlyozta, hogy Európának emberséget kellene mutatnia a bevándorlók iránt. Arra szólított fel, hogy a Földközi-tenger medencéje „ne a civilizáció tragikus zátonyra futásának előhírnöke, hanem inkább a szolidaritás színtere” legyen. A pápa arra a megegyezésre utalt, amelynek értelmében az EU évek óta támogatja a líbiai parti őrség kiképzését, hogy hatékonyabban tudják feltartóztatni az Európa felé elinduló bevándorlókat, akiket aztán líbiai gyűjtőtáborokba szállítanak. A programot erősen támogatták az unió földközi-tengeri tagállamai, amelyek véget akarnak vetni annak, hogy migránsok tömegesen érjék el partjaikat.
Ferenc pápa már korábban is koncentrációs táborokként utalt azokra a létesítményekre, ahol a feltartóztatott migránsokat fogva tartják Líbiában, és szombaton Máltán újra azt állította, hogy az EU bűnrészes mindabban, ami a líbiai táborokban történik.
– Civilizált országok a saját érdeküket követve nem hagyhatnak jóvá ilyen hitvány megállapodásokat bűnözőkkel, akik rabszolgaként bánnak emberekkel – fogalmazott az egyházfő, megjegyezve, hogy „más népek nem kórokozók, amelyektől meg kellene védeni magunkat, hanem emberek, akiket be kell fogadnunk”.
Borítókép: George Vella máltai elnök (j) és Ferenc pápa a vallettai nagymesteri palotában 2022. április 2-án (Fotó: MTI/AP/Andrew Medichini)
