Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Zelenszkij az ENSZ Biztonsági Tanácsában készül felszólalni · Washington: Oroszország Kelet- és Dél-Ukrajnára összpontosítja erőit.

Bucsa, 2022. április 4. Megsemmisített orosz harcjármûvek roncsai lerombolt lakóházak romjai mellett a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij

Zelenszkij az ENSZ Biztonsági Tanácsában készül felszólalni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) készül felszólalni a testület keddi ülésén.

Ezt az ukrán elnök jelentette be keddre virradóra közzétett videóüzenetében.

Kijelentette: 

Kijev érdekében áll, hogy a lehető legnyitottabb vizsgálatot folytassák le az ukrajnai konfliktus során meggyilkolt civilek ügyében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megsemmisített orosz harcjárművek roncsai és lerombolt lakóházak romjai mellett a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)

Felidézte, hogy a Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsában legalább háromszáz polgári személy holttestét találták meg az orosz csapatok elvonulását követően. Hozzátette, hogy szerinte Borodjanka és más településeken még több lehet a halálos áldozatok száma. Kijev az orosz katonákat vádolja az atrocitás elkövetésével, Moszkva ugyanakkor megrendezett provokációról beszél.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a legátfogóbb és legátláthatóbb vizsgálatban vagyunk érdekeltek, amelynek eredményeit magyarázattal közzéteszik az egész nemzetközi közösség számára

 – mondta Zelenszkij.

Hangsúlyozta, hogy a bűncselekmények kivizsgálása érdekében egyebek között az Európai Unióval és a hágai Nemzetközi Büntetőbírósággal is együttműködnek az ukrán hatóságok. „El fog jönni az idő, amikor minden orosz meg fogja tudni a teljes igazságot arról, hogy közülük ki gyilkolt meg ukrán polgárokat, ki adott erre parancsot, s ki hunyta be szemét a gyilkosságok elkövetésénél”. Felszólította egyben a világ újságíróit, hogy személyesen is látogassanak a lerombolt városokba. 

Mutassák meg a világnak, hogy mit tett Oroszország!

 – jelentette ki.

Zelenszkij arról is beszámolt, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár hamarosan Ukrajnába látogat.

Az ukrán elnök egyébként hétfőn este rendelettel jóváhagyta az Ukrajna biztonsági garanciáiról Oroszországgal tárgyalni hivatott küldöttség összetételét. Az új delegációt az eddigi főtárgyaló, David Arahamija fogja vezetni. Szintén továbbra is jelen lesz a csapatban Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.

Kijev az eddigi béketárgyalásokon nyitottnak mutatkozott arra, hogy biztonsági garanciákért cserébe beleegyezhet Ukrajna semleges és atomfegyvermentes státusába. 

A biztonsági garanciákat az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai (Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Kína) nyújtanák.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter keddre virradóra Twitter-üzenetében arról írt, hogy szerinte Oroszországnak nincs helye az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. 

Beszéltem António Guterres ENSZ-főtitkárral a jelen biztonsági helyzetről és a bucsai mészérlásról. Hangsúlyoztam, hogy Ukrajna minden rendelkezésre álló ENSZ mechanizmussal bizonyítékokat fog gyűjteni és felelősségre fogja vonni az orosz háborús bűnösöket. Oroszországnak nincs helye az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában

– írta.

Keddre virradóra az ukrán védelmi tárca arról számolt be, hogy az orosz csapatok további támadásokat terveznek a keleti Harkiv városa ellen. Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője szerint a város elfoglalását tervezik. Hozzátette, hogy Ukrajna keleti részén más térségekben is erősítést kapnak az orosz csapatok.

Washington: Oroszország Kelet- és Dél-Ukrajnára összpontosítja erőit

Az Egyesült Államok szerint Oroszország stratégiát váltva Kelet- és Dél-Ukrajnára összpontosítja katonai erőit – közölte hétfőn Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó Washingtonban.

Sullivan szerint az orosz katonai vezetés az eddigi katonai kudarcok tükrében átdolgozza célkitűzéseit. 

Oroszország átcsoportosítja haderejét, hogy támadó műveleteit Kelet- és Dél-Ukrajna térségeire összpontosíthassa

– mondta. Moszkva aztán az új stratégia keretében elért minden taktikai sikerrel hadművelete előrehaladását propagálhatja és elbagatellizálhatja korábbi kudarcait – tette hozzá.

Mindemellett Oroszország arra készülhet, hogy katonák tízezreit, további több tucat zászlóaljat csoportosítson át a frontvonalra – mondta az amerikai tisztségviselő. Hozzáfűzte, hogy az új offenzívával párhuzamosan Oroszország valószínűleg folytatja Ukrajna más térségeinek bombázását terrort keltve, illetve katonai és gazdasági károkat okozva.

Sullivan felhívta a figyelmet arra, hogy a háború ezen fázisa hónapokat, vagy akár még több időt is igénybe vehet.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján egyértelműen az orosz csapatokat vádolta a Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsában történt vérengzés elkövetésével. Az orosz csapatok távozása után a helyi hatóságok beszámolói szerint több száz meggyilkolt civil holttestére bukkantak a településen.

Úgy vélem, elég világos nemcsak nekünk, de a világ számára is, hogy orosz csapatok felelősek a bucsai atrocitásokért

 – mondta Kirby. Hozzátette, hogy egyelőre nem tudják pontosan megmondani, mely alakulatok, vagy esetleg csecsen csapatok voltak-e az elkövetők. 

Mindazonáltal nem vitatjuk, hogy ez az atrocitás megtörtént, mégpedig az oroszok keze által

 – jelentette ki.

Vaszilij Nyebenzja hétfőn a világszervezet székházában tartott sajtókonferenciáján megrendezett provokációnak nevezte az állítólagos vérengzést.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete bukaresti látogatásán kijelentette, hogy a Bucsában történtek nyomán Washington fel fogja kérni az ENSZ Közgyűlését, hogy függessze fel Oroszország tagságát a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában. 

Oroszország részvétele az Emberi Jogi Tanácsban egy bohózat. És nem is helyénvaló, ezért, úgy gondoljuk, itt az ideje, hogy az ENSZ Közgyűlése eltávolítsa őket

– fogalmazott az amerikai diplomata. Az ENSZ Közgyűlése kétharmados többséggel függesztheti fel egy tagállam tagságát, ha az ismételten, súlyos mértékben és rendszeresen megsérti az emberi jogokat.

Olekszandr Szenkevics, a dél-ukrajnai Mikolajiv polgármestere hétfőn este arról számolt be, hogy a város elleni tüzérségi csapásban tízen vesztették életüket, köztük egy gyerek is volt, s negyvenhatan megsebesültek.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője hétfőn ismételten fegyverletételre szólította Mariupol ukrán védőit. Mint mondta, az ukrán kormányerők és a külföldi zsoldosok biztonságosan elhagyhatják a várost kedden reggel a humanitárius folyosón keresztül. 

Akik leteszik a fegyvert, megőrizhetik az életüket

 – mondta. Hozzátette: 

kedden újabb próbálkozást tesznek a civilek és külföldi állampolgárok evakuálására az ostromlott városból.

Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes este arról számolt be, hogy Mariupolból 3376 civilt sikerült kimenekíteni.

Orosz közlések szerint a kelet-ukrajnai Luhanszk régiójának 90 százaléka már ellenőrzésük alá került.

Irina Venediktova ukrán főügyész arról számolt be, hogy több mint hétezer bejelentést kaptak állítólagos orosz háborús bűncselekményekről Kijev térségében az orosz csapatok elvonulása nyomán. Az UNIAN ukrán hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a legtöbb áldozat Borodjanka településen lehet.

Önkéntesek egy civil holttestét készülnek nejlonzsákba helyezni a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)

Az ukrán főügyészség egyébként arról is hírt adott, hogy Bucsában további öt, megkínzott és megkötözött férfi holttestére bukkantak egy pincében. A közlés szerint fegyvertelen civilekről van szó, akiket orosz katonák gyilkoltak meg.

Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy a háborús felek közléseit nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök, az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője hétfőn este tükörintézkedéseket helyezett kilátásba, miután több nyugati ország is orosz diplomatákat utasított ki. Telegram-oldalán azt írta, mindez káros hatással lesz a kétoldalú kapcsolatokra. Hozzátette, hogy 

a diplomaták kiutasítása nyomásgyakorlási eszközként „értelmetlen és nem vezet sehová sem”.

Borítókép: megsemmisített orosz harcjárművek roncsai lerombolt lakóházak romjai mellett a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)