Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében, az incidenssel kapcsolatban Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte hétfőre. Hétfőn kiadott tájékoztatás szerint Alekszandr Basztrikin, a hatóság elnöke utasította az SZK nyomozati főcsoportfőnökségét, hogy elemezze az ukrán védelmi minisztérium által terjesztett információkat, melyek civilek megöléséről szólnak a Kijev megyében lévő Bucsa városban. A vizsgálat az orosz fegyveres erők bevetésére vonatkozó, szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése címén indult.
Az SZK szerint az ukrán védelmi minisztérium az orosz hadsereg lejáratásának szándékával Bucsában készített videófelvételeket terjesztett a nyugati médiában, civilek lemészárlásának bizonyítékaként. Az orosz védelmi minisztérium szerint ezek az anyagok nem felelnek meg a valóságnak és provokatív jellegűek.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn arra intette a külföldi vezetőket, hogy ne siessék el a vádaskodást a Bucsában történtekkel kapcsolatban, és hogy több forrásból tájékozódjanak. Peszkov szerint az orosz védelmi minisztérium szakértői a hamisítás jeleit azonosították az ukrán fél által bemutatott videófelvételeken és, mint mondta, az események naptári sorrendje sem szól az állítások hitelessége mellett.
Kategorikusan visszautasítunk minden vádat. Ezenkívül úgy gondoljuk, hogy ezt a témát a lehető legmagasabb szinten kell megvitatni
– fogalmazott a szóvivő. Rámutatott, hogy Moszkva kezdeményezte a téma BT-ben történő megtárgyalását, amelyet, mint mondta (brit részről), megakadályoztak, de az orosz diplomaták folytatják az erőfeszítéseket, mert a téma túl komoly. Peszkov nem kívánta kommentálni, hogy a vád miként befolyásolhatja az orosz–ukrán tárgyalásokat.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megrendezett támadásnak minősítette a Bucsában történteket, amikor hétfőn Moszkvában fogadta Martin Griffithset, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettesét.
Lavrov hangsúlyozta, hogy az orosz katonák március 30-án kivonultak a városból, amelynek polgármestere március 31-én közölte, hogy ott minden rendben van. Rámutatott, hogy az orosz hadsereget néhány hete egy mariupoli szülőotthon elleni támadással gyanúsították meg, később beállítottnak bizonyult felvételek alapján. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy megpróbálják átpolitizálni az ukrajnai humanitárius kérdéseket, sőt spekulálnak velük.
A moszkvai hivatalos tájékoztatás szerint az orosz légierő hétfőre virradó éjjel 14 katonai létesítményt semmisített meg Ukrajnában, ezek között üzemanyag-, fegyver- és lőszerraktár is volt. A légvédelem megsemmisített hat drónt, három ukrán helikopter pedig a Mikolajiv melletti Balovne repülőterére mért csapásban semmisült meg.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 125 repülőgépet, 91 helikoptert, 392 drónt, 226 föld-levegő rakétarendszert, 1936 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 211 rakéta-sorozatvetőt, 833 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1810 különleges katonai járművet veszítettek. Hozzátette, hogy a donyecki népi milícia csapatai hétfőre felszabadították Novobahmutivka falut.
A donyecki területvédelem azt közölte, hogy az elmúlt 24 óra alatt 526 embert menekítettek ki Mariupolból a bezimennojei evakuációs segélyközpontba. A létesítménybe március 5. óta 11 958 civilt szállítottak az orosz erők által ostromlott kikötővárosból.
Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője vasárnap este azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy továbbra is akadályozza a civilek és külföldiek mariupoli evakuálására előkészített humanitárius műveleteket.
A tábornok Kijevet, valamint az ukrán haderő alakulatait hibáztatta amiatt, hogy nem jött létre fegyvernyugvás, és így a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselői által kísért humanitárius konvoj két napig hiába várta, hogy nyugat felől eljuthasson az ostromlott városba.
Mizincev emlékeztetett arra, hogy továbbra is 67 külföldi hajó várja, hogy távozhasson az ukrán kikötőkből. Szerinte ezek távozását is az ukrán fél akadályozza. Bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők hétfőn ismét megnyitják a tengeri és szárazföldi humanitárius folyosókat a távozni kívánók számára.
Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója hétfői Telegram-bejegyezésében arra emlékeztetett, hogy az orosz hadsereg a hadműveleti területekről valós idejű műholdas képeket kap. A NATO megalapításának április 4-i évfordulóján közzétett egy űrfelvételt a szövetség brüsszeli központjáról, amelyhez hozzáfűzte:
Srácok, figyelünk benneteket. Ezt ne feledjétek!
Rogozin vasárnap este azt írta a Telegramon, hogy az általa vezetett állami vállalat nem fog együttműködni azokkal az országokkal, amelyek fegyvereket szállítanak Kijevnek és politikai támogatást nyújtanak az ukrán „fasiszta juntának”. A vezérigazgató szerint a Roszkozmosz erkölcsi és etikai okokból állította le a nyugati országokkal közös projekteket.
Peszkov egyébként úgy vélekedett, hogy további feszültségekhez vezethet a kontinensen Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettesnek, és a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság elnökének az a kijelentése, miszerint Varsó nyitott az amerikai atomfegyverek területére történő telepítésére. Peszkov szerint a lengyel vezetés rendkívül harcias, oroszellenes politikája mély aggodalomra ad okot.
Borítókép: Önkéntesek civilek holttestét helyezik nejlonzsákokba a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én. Az ukrán hatóságok elõzõ nap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket. (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)
Orosz–ukrán háború
