Az EU és az Egyesült Államok stratégiai párbeszédet kezdett egymással
Az Európai Unió és az Egyesült Államok stratégiai párbeszédet kezdett egymással Oroszország ukrajnai háborúja miatt
– jelentették be szerdán közös közleményben.
A tárgyalássorozat első fordulója szerdán volt Washingtonban, amerikai részről Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkára, uniós részről pedig Enrique Mora, az Európai Unió Külügyi Szolgálatának (EEAS) politikai ügyekben illetékes főtitkárhelyettese vezette.
A tárgyalás középpontjában a felek arra irányuló stratégiai céljainak és politikájának az összehangolása állt, hogy Oroszország szüntesse be az Ukrajna elleni agresszióját – olvasható a közleményben.
Elítélték a Kreml „indokolatlan, igazolhatatlan és barbár háborúját” Ukrajna ellen. Felszólították az orosz hadsereget, hogy azonnal hagyjon fel a civilek elleni támadásokkal.
Nuland és Mora üdvözölte, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió jól együttműködve tudott példátlan súlyú szankciókat és exportellenőrzési intézkedéseket bevezetni Oroszország ellen. Tárgyaltak további lehetséges lépésekről, amelyekkel még inkább el tudnák szigetelni Oroszországot az amerikai és az európai gazdaságoktól és a nemzetközi pénzügyi rendszertől, és ezzel nagy árat tudnának fizettetni Oroszországgal agressziójáért – közölte az amerikai külügyminisztérium.
Hangsúlyozták, hogy fontos ragaszkodni ahhoz Kína esetében is, hogy támogassa a háború azonnali leállítását, humanitárius folyosók kialakítását és a konfliktus további eszkalációjának megakadályozását. Ezután is megpróbálják elérni, hogy Kína ne kerülje meg vagy ássa alá az Oroszország elleni szankciókat, és még inkább, hogy ne nyújtson semmilyen támogatást neki az Ukrajna elleni agresszióhoz.
Akár egy évbe is telhet, amíg Ukrajnában döntenek a semlegességéről
Az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon részt vevő ukrán küldöttség vezetője szerint egy évbe is telhet, amíg Ukrajna népszavazást tart semlegességéről.
Az ukrán semlegesség az egyik legfontosabb orosz követelés a háború befejezéséhez. A hét elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy nyilatkozott, hogy nyitott erre az ötletre, feltéve, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kap
– közölte a BBC, brit hírportál.
Egy tévéinterjúban David Arakhamia ukrán tárgyaló azt mondta, hogy egy ilyen döntést végső soron az ukrán népnek – és nem a politikusoknak – kellene meghoznia egy országos népszavazáson.
A semlegesség eléréséhez hárommillió aláírásra lenne szükség.
Ez egy nagyszabású eljárás, amely nem mehet végbe békés területen kívül
– jelentette ki.
A polgármester szerint Irpiny felét elpusztították az orosz erők
A CNN beszámolója szerint Olekszandr Markusin, Kijev Irpiny nevű külvárosának polgármestere a szerdai sajtótájékoztatón közölte, hogy Irpiny fele elpusztult.
A város és az infrastruktúra ötven százaléka megsemmisült, a romokat eddig nem takarították el
– fogalmazott az ukrán tisztviselő.
Az oroszok által megtámadott Irpinyt a polgármester szerint az ukrán erők ismét ellenőrzésük alá vonták.
Olekszandr Markusin arról is beszámolt, hogy az aktív harcok ellenére még mindig sok civil tartózkodik a területen.
Pénteken folytatódnak a béketárgyalások, Zelenszkij nem hisz Moszkva ígéretének
Oroszország és Ukrajna pénteken folytatja a béketárgyalásokat – jelentette be szerdán este az ukrán tárgyalóküldöttség egyik tagja, miután a felek befejezték a törökországi tárgyalási fordulót. David Arahamija közölte: ők azt javasolták, hogy most már az államfők találkozzanak, de Oroszország szerint ez még korai, több időre van szükség a megállapodástervezet kidolgozásához – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette szerdán, hogy nem hisz azon orosz ígéretnek, miszerint csökkentenék harci tevékenységüket, ugyanis szerinte újrarendezik soraikat egy donbasszi támadásra, ezért az ukrán erők újabb csatákra készülnek az ország keleti felén.
Senkinek és semmilyen szép szavaknak nem hiszünk. Országunk minden négyzetméteréért megküzdünk, nem engedjük át
– jelentette ki az elnök a nemzethez intézett legújabb videoüzenetében.
Zelenszkij megköszönte a washingtoni kormánynak, hogy további 500 millió dolláros közvetlen segély ígért Ukrajnának az orosz invázióval szembeni védekezéshez, de érzékeltette, hogy országának még többre van szüksége.
Ha együtt harcolunk a demokrácia védelmében, akkor jogunk van segítséget kérni ebben a kritikus időszakban. Harckocsik, repülőgépek, tüzérségi fegyverek. A szabadsághoz nem kevésbé kell a fegyver, mint a zsarnoksághoz
– mondta.
Az 500 millió dolláros új segély szerdai bejelentése előtt az Egyesült Államok már küldött kétmilliárd dollárnyi humanitárius, illetve fegyversegélyt Ukrajnának a háború kezdete óta – jegyezte meg az AP hírügynökség. Ez mind annak a 13,6 milliárd dolláros segélykeretnek a része, amelyet a washingtoni kongresszus jóváhagyott.
Zelenszkij a béketárgyalásokról annyit mondott, hogy azon csak „szép szavak hangzanak el konkrétumok nélkül”.
Oroszország bejelentette, hogy kizárólag humanitárius céllal tűzszünetet javasolt az ukrán félnek csütörtökön helyi idő szerint délelőtt 10 órától az általa ostromlott déli Mariupolra vonatkozóan, hogy ki lehessen onnan menekíteni az összes civilt. A bejelentést az orosz védelmi minisztérium hivatalos közleményben, majd Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője tette az Interfax hírügynökség szerint. A civilek először Berdjanszk, majd onnan Zaporizzsja városba távozhatnának. Helyi idő szerint csütörtök reggel 6 óráig hagynak időt az ukrán félnek arra, hogy elfogadja az ajánlatot, erről írásban kell tájékoztatnia Oroszországot, az ENSZ-t és a Nemzetközi Vöröskeresztet. A minisztérium azt javasolta, hogy a művelet sikere érdekében abban vegyenek részt a vöröskereszt és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHCR) képviselői is – tették hozzá.
Mariupolt mindeddig nem tudta elhagyni a civilek zöme, és ezért a felek rendre egymást hibáztatták – jegyezte meg az AFP hírügynökség.
Az ukrán hatóságok azzal vádolták meg szerdán a megszálló orosz hadsereget, hogy foszfortartalmú tüzérségi lövedékekkel lőtte Marinka kelet-ukrajnai kisvárost. A városnak az orosz invázió február 24-i kezdete előtt tízezer lakosa volt – közölte Pavel Kirilenko, a donyecki régió katonai parancsnoka. A lövedékek okozta tucatnyi tüzet a katasztrófavédelem helyi részlegének emberei oltották el – tette hozzá.
Az 1980-as genfi konvenció értelmében foszfortartalmú fegyverek nem vethetők be civilek ellen, de katonai célpontok ellen igen – jegyezte meg az AFP.
Ukrajna már a háború korábbi napjain is megvádolta Oroszországot ilyen fegyverek bevetésével, de utóbbi március 25-én kijelentette, hogy betart minden nemzetközi egyezményt.
Kirilenko szerint Georgijevka, Novokalinovo és Ocseretino városokat is lőtték az orosz erők szerdán,
de arról nem szólt, hogy milyen lövedékekkel. „Civil életben nem esett kár, de több ház megrongálódott” – tette hozzá.
A harkivi ügyészség szerint meghalt egy asszony és 11 éves fia a Szlobojanszke falut érő szerdai orosz légitámadásban.
Egynapos tűzszünetet ajánlott Oroszország Mariupolnál
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy az ostromlott ukrán város, Mariupol ágyúzása véget ér, amennyiben az ukrán csapatok megadják magukat – közölte a BBC brit hírportál.
A Kreml közleménye szerint az orosz elnök egyórás telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel kedd este. A francia tisztviselők azt nyilatkozták, hogy Putyin fontolóra veszi a civilek Mariupolból történő evakuálására vonatkozó terveket. Oroszország azóta egynapos tűzszünetet hirdetett csütörtökre.
Az Orosz Védelmi Minisztérium közölte, a tűzszünet helyi idő szerint délelőtt 10 órakor (magyar idő szerint 9 órakor) kezdődik, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy nyugat felé utazzanak Zaporizzzsjáig, az orosz ellenőrzés alatt álló Bergyanszk kikötőjébe. Ezen felül a minisztérium szeretné, ha a Vöröskereszt és az ENSZ menekültügyi szervezete részt venne az evakuálásban. Oroszország Ukrajna válaszát várja javaslataira.
Mariupol a bombázás előtt és után – a Maxar Technologies műholdfelvételei:
Borítókép: Ukrán katona az orosz támadás során becsapódott bomba kráterében Kijev közelében 2022. március 30-án (Fotó: MTI/EPA)
Orosz–ukrán háború 
