A háború átrajzolta Kárpátalja etnikai térképét

Félreteszi Magyarország az Ukrajnával meglevő vitáit a háború idejére, és megértő a hazánkat bíráló nyilatkozatok kapcsán, mert amíg ropognak a fegyverek, addig minden erőfeszítést a béke elérésére kell összpontosítani – erről beszélt Grezsa István miniszteri biztos. A politikus kifejtette: hazánk és a Kárpát-medencei magyarság erőn felül mindent megtesz a menekültek érdekében. Jelezte továbbá, hogy a háború után új nemzetpolitikai stratégiára lesz szükség Kárpátalján.

20220328 budapest grezsa istvan miniszteri biztos havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Kifejtette ugyanakkor: a magyar kormány a magyar emberek érdekét kell hogy képviselje, Magyarország ebből a háborúból ki akar maradni, meg kell őriznünk hazánk békéjét és biztonságát.

– Nyilvánvaló, hogy ilyenkor zárójelbe kerül a stílus, az időzítés, az, hogy Magyarországon országgyűlési választási kampányhajrá van. Amíg ugyanis háború van, addig számunkra a béke az egyetlen alternatíva, és ehhez tartjuk magunkat. Ennek köszönhetően nyugodt voltam akkor is, amikor nekem nem tetsző ukrán véleményeket olvastam. Sokkal inkább aggasztóak a baloldali nyilatkozatok, a baloldal háborúba akarja sodorni az országot, ez a vasárnapi választás legnagyobb tétje – mondta a miniszteri biztos.

Emberfeletti munka

Grezsa István elmondta: ténykérdés, és amit az ukrán sajtó nem tálal megfelelően, hogy Magyarország emberfeletti munkát végez a menekültáradat kezelésében. – Ennél egyértelműbb bizonyítékot nem lehet adni arra, hogy mi mindig kiszámítható és jó szomszédai voltunk ennek a hatalmas méretű országnak – hangsúlyozta a politikus. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy elhúzódó, hosszú távú humanitárius katasztrófára és válságra számítanak, és Magyarországnak akkor is tudnia kell segíteni, amikor az adakozási kedv csökken, amikor a saját problémáink is előtérbe kerülnek, hiszen ennek a háborúnak komoly gazdasági következményei lesznek. Szerinte, ha a baloldalon múlik, akkor katasztrofális gazdasági következményei is lehetnek. – S ahogy a pandémia után, úgy az orosz–ukrán háború után sem lesz a világ ugyanaz, mint előtte volt – hívta fel a figyelmet.

Grezsa István beszélt nemzetpolitikai kérdésekről is, és ennek kapcsán kifejtette: egy etnikai átrendeződés már végbement a térségben. S véleménye szerint minél hosszabb lesz a konfliktus, annál kevesebben fognak visszatérni Kárpátaljára. – Ezért a Székelyföld méretű megyében egy új magyar nemzetpolitikai tervet kell kidolgozni, egy olyat, amely a többség elvárásait is figyelembe veszi. Ez nem új elem, hiszen mi Kárpátalja vonatkozásában régóta komoly gesztuspolitikát gyakorolunk azzal, hogy az évek óta nehéz helyzetben levő lakosság többségét is támogatjuk sokféle módon – fejtette ki.

A miniszteri biztos rámutatott arra, hogy ország talán még nem segített annyit Ukrajnának, mint mi. Magyarország az elmúlt 4-5 évben több mint százmilliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket Ukrajnában. – Ezek mind egy célt szolgáltak, hogy Kárpátalja ne szakadjon le véglegesen a nemzet testéről – fűzte hozzá.

Meg kell őrizni a békét

A miniszteri biztos kifejtette azt is, hogy a 603 ezer négyzetkilométeres Ukrajnában Kárpátalja az egyetlen megye, amelyet nem ért katonai támadás, és ezt jó volna megőrizni. Úgy véli, ehhez két dolog szükséges: egyrészt, hogy a magyar–ukrán határon pusztító fegyver ne kerüljön át, illetve, hogy az ukrán állam ne alakítson ki katonai célpontot Kárpátalján, például az ungvári repülőtéren, amely magára vonhatja Oroszország figyelmét. – Közben a háború következményeként belső-Ukrajnából tucatjával jönnek át nagyobb cégek Kárpátaljára működni, amely javíthat az elmaradott térség helyzetén, és segíthet leküzdeni az infrastrukturális hiányosságokat, ami mindkét ország érdeke – vélekedett a politikus.

Magyarország és Ukrajna kapcsolatában, a kárpátaljai magyarság szempontjával neuralgikus pont az ukrajnai nyelvtörvény, és a szomszédos ország vezetőinek nyilatkozata szerint ebben egyelőre nem várhatóak engedmények. Ezzel kapcsolatban Grezsa István úgy fogalmazott: évek óta azt kapjuk meg, hogy az ukrajnai döntések nem a magyar, hanem a sokmilliós orosz kisebbséget célozzák, így csak mellékszereplőként vagyunk elszenvedői, áldozatai az eseményeknek.

– Fontos azonban megjegyezni, hogy a krími tatárok mellett a 150 ezres magyar kisebbség rendelkezik szervezett intézményrendszerrel, ezért kulcskérdés, hogy a nyelvi, oktatási jogok helyreálljanak, mert ezek a kultúránk megőrzését is jelentik. Háborúban azonban nem foglalkozunk a nyelvvel, de biztató az ukrán politikai vezetéstől elhangzott minden olyan nyilatkozat, amely alku tárgyává teszi a nyelvi kérdéseket – hangsúlyozta a miniszteri biztos.

Borítókép: Grezsa István miniszteri biztos (Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet)