Ki garantálhatja Ukrajna biztonságát?

Kijev erős szövetségeseket akar, akik garantálják védelmét.

2022. 04. 05. 5:55
STOLTENBERG, Jens; ZELENSZKIJ, Volodimir
Brüsszel, 2021. december 16. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár üdvözlik egymást sajtótájékoztatójuk után a katonai szervezet brüsszeli székházában 2021. december 16-án. MTI/AP/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

De mégis ki vállalna egy ilyen feladatot? Kijev szerint öt, de akár már három ország védelmével is megelégednének. Közöttük említik:

  • Franciaországot,
  • Kínát,
  • az Egyesült Államokat,
  • az Egyesült Királyságot,
  • Törökországot.
A török elnökség által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (j2) köszönti a delegáltakat az orosz–ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban. Jobbról Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter
Fotó: MTI/AP/Török elnökség

Rajtuk kívül felmerült még például Olaszország, Németország, Lengyelország, Kanada és Izrael neve is. A probléma csak az, hogy egyelőre ezeknek az országoknak sincs túl nagy kedvük az ukránok őrangyalának szerepét játszani. Ha a NATO nem volt hajlandó biztosítani az ukránok védelmét, és szembeszállni az oroszokkal, akkor a tagállamoknak – vagy más feleknek – külön-külön sem fűlik hozzá a foguk. 

Volodimir Zelenszkij éppen a minap ismerte el, hogy még az Egyesült Államok sem adott biztonsági garanciákat. 

Nagyon világosak voltunk, hogy nem fogunk közvetlen katonai összeütközést vállalni Oroszországgal. Ukrajna nem NATO-tag 

– szögezte le Dominic Raab brit miniszterelnök-helyettes is.

Hivatalosan nyitottabbak voltak a kérdésben a németek, az olaszok, a franciák, és legfőképpen a törökök, illetve állítólag a kínaiak sem zárkóztak el teljesen az ötlettől. Azt ugyanakkor siettek hozzátenni, hogy csak a megfelelő körülmények között mennének bele egy ilyen megoldásba, ami mindenekelőtt a megegyezést jelentené Moszkvával.

Egyelőre nem világos azonban, hogy az oroszok miért bólintanának rá egy ilyen alkura. Hiszen a támadók követelései között van Ukrajna katonai semlegessége, valamint hogy külföldi katonák és bázisok ne lehessenek területén. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözlik egymást sajtótájékoztatójuk után a katonai szervezet brüsszeli székházában 2021. december 16-án (Fotó: MTI/AP/Olivier Matthys)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.