Ki garantálhatja Ukrajna biztonságát?

Kijev erős szövetségeseket akar, akik garantálják védelmét.

Brüsszel, 2021. december 16. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár üdvözlik egymást sajtótájékoztatójuk után a katonai szervezet brüsszeli székházában 2021. december 16-án. MTI/AP/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys

Ukrajna kész a semlegességre, de ahhoz ragaszkodik, hogy garantálják biztonságát – tette többször világossá Volodimir Zelenszkij a béketárgyalások feltételeivel kapcsolatban. Az ukrán elnök garanciát akar arra, hogy az orosz támadás nem ismétlődik meg néhány éven belül, ennek egyedüli zálogát pedig külföldi erők jelenlétében, de legalábbis a nemzetközi védelem ígéretében látja. 

Létre akarjuk hozni a saját, ukrán NATO-nkat, ezért fontos számunkra, hogy a NATO legnagyobb és leghatékonyabb országai támogassanak minket agresszió esetén

– fejtette ki az elképzeléseket David Arahamija, az ukrán tárgyalódelegáció vezetője. Elmondása szerint a katonai szövetség kollektív védelmet biztosító 5. cikkelyénél is erősebb biztosítékot szeretnének. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy a garantőr államok bármilyen katonai agresszió, vagy akár hibrid háború esetén kötelesek lennének három napon belül megvitatni a helyzetet. Beavatkozás esetén ezeknek az országoknak segélyekkel, csapatok küldésével, fegyverszállítmányokkal, valamint az ukrán légtér védelmével kellene Ukrajna segítségére sietni.

Ha a jövőben ismét kirobbanna a háború, és csak szankciókat jelentenének be, az semmit nem érne

– magyarázta az ukrán elnök, arra panaszkodva, hogy a büntetőintézkedések fontosak, de önmagukban nem állítják meg az orosz agressziót.

De mégis ki vállalna egy ilyen feladatot? Kijev szerint öt, de akár már három ország védelmével is megelégednének. Közöttük említik:

• Franciaországot,
• Kínát,
• az Egyesült Államokat,
• az Egyesült Királyságot,
• Törökországot.

A török elnökség által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (j2) köszönti a delegáltakat az orosz–ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban. Jobbról Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter
Fotó: MTI/AP/Török elnökség

Rajtuk kívül felmerült még például Olaszország, Németország, Lengyelország, Kanada és Izrael neve is. A probléma csak az, hogy egyelőre ezeknek az országoknak sincs túl nagy kedvük az ukránok őrangyalának szerepét játszani. Ha a NATO nem volt hajlandó biztosítani az ukránok védelmét, és szembeszállni az oroszokkal, akkor a tagállamoknak – vagy más feleknek – külön-külön sem fűlik hozzá a foguk. 

Volodimir Zelenszkij éppen a minap ismerte el, hogy még az Egyesült Államok sem adott biztonsági garanciákat. 

Nagyon világosak voltunk, hogy nem fogunk közvetlen katonai összeütközést vállalni Oroszországgal. Ukrajna nem NATO-tag 

– szögezte le Dominic Raab brit miniszterelnök-helyettes is.

Hivatalosan nyitottabbak voltak a kérdésben a németek, az olaszok, a franciák, és legfőképpen a törökök, illetve állítólag a kínaiak sem zárkóztak el teljesen az ötlettől. Azt ugyanakkor siettek hozzátenni, hogy csak a megfelelő körülmények között mennének bele egy ilyen megoldásba, ami mindenekelőtt a megegyezést jelentené Moszkvával.

Egyelőre nem világos azonban, hogy az oroszok miért bólintanának rá egy ilyen alkura. Hiszen a támadók követelései között van Ukrajna katonai semlegessége, valamint hogy külföldi katonák és bázisok ne lehessenek területén. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözlik egymást sajtótájékoztatójuk után a katonai szervezet brüsszeli székházában 2021. december 16-án (Fotó: MTI/AP/Olivier Matthys)