Még Ukrajna EU-tagjelöltsége is kérdéses

Ukrajna történelmi pillanatról beszél, de sok tagállam ellenzi uniós csatlakozását.

UKRAINE-RUSSIA-CONFLICT-EU-DIPLOMACY Fotó: SERGEI SUPINSKY

Ukrajnának csakis a többi jelentkezővel közösen lehet európai uniós tagjelölti státuszt biztosítani

 – jelentette ki a múlt héten Karl Nehammer osztrák kancellár is, utalva Moldovára, Grúziára és Bosznia-Hercegovinára.

Azt kockáztatjuk, hogy hamis illúziókba ringatjuk Ukrajnát, amelynek hatalmasat kell majd csalódnia

 – hangoztatta fenntartásait António Costa portugál miniszterelnök is a Financial Times napilapnak nyilatkozva.

Sajtóértesülések szerint az uniós tagállamok ettől függetlenül jövő heti csúcstalálkozójukon beleegyezhetnek a tagjelölti státus megadásába, hogy valamilyen pozitív politikai üzenetet tudjanak küldeni Ukrajnának. A tagállamok aggályaira válaszolva az Európai Bizottság ezért az ajánláshoz reformkötelezettségeket fog előírni Ukrajnának, egyebek között a jogállamiság javítása és a korrupció elleni küzdelem területén.

A Bloomberg hírügynökség szerint Dánia az egyik leghevesebb ellenzője a tagjelölti státus megadásának, Koppenhága szerint ugyanis Kijev távol van attól, hogy megfeleljen az EU elvárásainak a demokratikus intézményrendszer, a piacgazdaság, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségvédelem terén.

– Az ukrán nép már nagyon sokat tett a közös szabadság védelmében – hangsúlyozta a hétvégén Volodimir Zelenszkij, aki szerint a tagjelölti státus megajánlása Ukrajnának történelmi pillanat lenne Európa számára. Kijev azonban hiába reménykedik a gyors csatlakozásban, ugyanúgy ki kellene várnia a sorát, mint a többi tagjelölt országnak:

Macedónia 2005-ben, Montenegró 2010-ben, Szerbia 2012-ben, Albánia 2014-ben lett tagjelölt ország, a csatlakozás azonban még mindegyikük esetében messzinek tűnik.

Ha Ukrajna meg is kapná a tagjelölti státust, évtizedek is eltelhetnek, mire tagországgá válik – erre figyelmeztetett nemrég Emmanuel Macron francia államfő, de Annalena Baerbock német külügyminiszter is úgy fogalmazott: Kijev nem reménykedhet gyorsított eljárásban.

– Ahhoz, hogy egy tagjelölt ország felvételt nyerjen az Európai Unióba, számos követelménynek kell megfelelnie, melyek megléte Ukrajna esetében erősen kérdéses. Az ukrán parlament által 2017. szeptember 5-én elfogadott, az oktatásról szóló törvény jelentős mértékben sérti a csatlakozási kritériumokat azzal, hogy megvonja a nemzeti kisebbségek alapvető jogát – többek között a 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbségét –, hogy anyanyelvükön részesüljenek oktatásban. Emellett pedig az országban burjánzó korrupció, illetve az ukrán piacgazdaság működési hiányosságai sem növelik Ukrajna csatlakozási esélyeit – nyilatkozta lapunknak ifjabb Lominici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője.

Szerinte ha az Európai Bizottság Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvételét szorgalmazná, azzal az uniós alapszerződéseket venné semmibe.

– Amennyiben az EU megkerüli a saját maga által alkotott szabályokat, úgy nemcsak a jogbiztonság szempontjából, hanem a későbbi csatlakozási eljárásokkal összefüggésben is egy rendkívül veszélyes precedenst teremthet – közölte ifjabb Lominici Zoltán.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszélései után tartott sajtóértekezleten 2022. június 11-én. (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)