Pozitív fordulat: Hollandia nem akadályozza tovább a nyugat-balkáni bővítést

Száznyolcvan fokos fordulatot vett a holland kormány álláspontja a nyugat-balkáni uniós bővítést illetően. Az eddigiekkel ellentétben már nem akadályoznák meg Albánia és Észak-Macedónia csatlakozását. Ez jelentős előrelépés a gazdaságilag és politikailag, valamint az illegális bevándorlás szempontjából kiemelt jelentőségű régió integrációját tekintve.

Kiemelt jelentőségű régió

Magyarország évek óta szívügyeként tekint a nyugat-balkáni bővítésre, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy jelenleg Várhelyi Olivér az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa. 

A régióbeli államok amellett, hogy gazdaságilag és politikailag is megerősítenék az uniót, az illegális bevándorlás megfékezésében is kulcsszerepet tölthetnek be.

A balkáni migrációs útvonalon csak tavaly több mint hatvanezer illegális határátlépés történt, ez 125 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Tekintve, hogy a közel-keleti országokból, főként Szíriából − tavaly közel nyolcvanezren −, valamint Afganisztánból − csak 2021-ben több mint ötvenezren − is ezen az útvonalon érkeznek az illegális bevándorlók, ezen államok unióhoz való csatlakozásával hatalmas terhet vennének le a migráció frontvonalában lévő államokról. 

Az uniós bevándorláspolitika nem lehet sikeres, sem fenntartható a Nyugat-Balkán bevonása nélkül

− fogalmazott egy 2018-as interjúban Michael Roth, a német kormány akkori, európai ügyekért felelős államtitkára. 

A migrációval szorosan összefüggő probléma az illegális fegyverkereskedelem, valamint a terrorizmus, ezek pedig a nyugat-balkáni államok nélkül szintén megoldhatatlanok. A régió fontosságát többek közt Ursula von der Leyen bizottsági elnök is hangsúlyozta, mondván, az unió nem unió a Nyugat-Balkán nélkül, tekintve annak európai történelmét és értékeit.

Borítókép: A nyugat-balkáni bővítés országainak zászlajai (Fotó: dpa)