Holland fordulat
Hollandia többéves rendíthetetlen álláspontját átértékelve a jövőben már nem akadályozza Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozását − számolt be tegnap az Euractiv brüsszeli hírügynökség. Éppen ellenkezőleg, Mark Rutte holland kormányfő most már azon dolgozik, hogy meggyőzze azokat a tagállamokat, amelyek idáig ellenezték a nyugat-balkáni bővítést, vagyis ebben a kérdésben eddig Hága szövetségesei voltak.
Az Európai Unión belül mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni régió megőrizze stabilitását és megoldást találjunk az itteni problémákra, különösen Észak-Macedónia és Bulgária esetében
− fogalmazott még május végén Rutte Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján. Észak-Macedónia csatlakozásának legfőbb akadálya jelenleg a bolgár vétó, amely a két ország közötti nyelvi és történelmi vita miatt hosszú ideje feloldatlan. Emiatt azonban Albánia sem tud elindulni az integráció útján, mivel a két államot mindenképpen együtt szeretné felvenni az unió.
Bulgária mellett alapvetően három ország akadályozta eddig a tárgyalások megkezdését: Franciaország, Dánia és Hollandia.
2018-ban Mark Rutte még úgy fogalmazott, Albánia és Észak-Macedónia „gyengítené az egész uniót”, kiemelve a két országban jelen levő magas szintű korrupciót és a sajtószabadság hiányát.
2019-ben aztán Párizzsal és Koppenhágával egyetemben Hága is úgy döntött, még nem jött el az idő a két balkáni ország csatlakozási folyamatának megindítására. Azóta azonban − főként az ukrajnai háború nyomán − itt is megváltoztak a geopolitikai realitások és érdekek. Májusban az Európai Parlament felszólította az Európai Tanácsot, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a két ország uniós csatlakozásáról.
Ezen államok külpolitikájukban mindvégig elkötelezettek voltak az unióval, ez pedig különösen fontos Oroszország Ukrajnával szemben folytatott agressziójának árnyékában
− fogalmazott Ilhan Klujcsjuk bolgár európai parlamenti képviselő.
