Magyarország és Szerbia segíti egymást, Brüsszel csak Ukrajnával törődik

Szerbia példáján láthatjuk, mit okozhattak volna az amerikai szankciók az energiabiztonság terén. Orbán Viktor miniszterelnök megállapodása Donald Trump amerikai elnökkel elhárította ezt a veszélyt, most pedig Magyarország felgyorsítja a magyar–szerb olajvezeték építését. Eközben az EU külügyi főképviselője újabb százmilliárdokat küldene Kijevbe, a NATO főtitkára pedig szembefordult a béketervvel – íme a nap legfontosabb külpolitikai hírei.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

„Egy nap alatt omlott össze Szerbia olajellátása , amikor az amerikai szankciók miatt leálltak a horvát vezetéken érkező szállítások, befagyasztották a stratégiai olajcég, a NIS pénzügyeit, a pancsovai finomító leállt, több száz benzinkúton pedig már a bankkártyás fizetés sem működik” – írta közösségi oldalán Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, hozzátéve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megállapodása Donald Trump amerikai elnökkel ettől a káosztól mentette meg Magyarországot. A jelenlegi helyzetben nem meglepő, hogy amikor a magyar kormányfő Szabadkára látogatott a Pásztor István-díj átadására, Alekszandar Vucsics szerb elnökkel az energiaellátás kérdéséről is egyeztettek. A magyar kormány felgyorsítja a magyar–szerb olajvezeték magyarországi szakaszának építését – jelentette be a találkozó után Orbán Viktor. 

Miközben Orbán Viktor kijelentette, hogy semmilyen további segélyt nem támogat Ukrajna számára, Kaja Kallas még mindig euró százmilliárdokat küldene a korrupt kijevi rezsimnek (Fotó: NurPhoto via AFP)

Eközben Brüsszel ahelyett, hogy az energiaárak letörésével és az ellátás biztonságának megteremtésével foglalkozna, azon dolgozik, hogy a befagyasztott orosz vagyon terhére támogathassa euró százmilliárdokkal a korrupt ukrán vezetést. Az elképzelés komoly kérdéseket vet fel az uniós jog és a nemzetközi precedensek szempontjából. A kockázatokat meg kell osztani az uniós tagállamok között, és mindenki szolidaritást vállalhat, ha például Belgiumnak lenne szüksége támogatásra – hangsúlyozta Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője. Az elképzelés azonban vitákat válthat ki az uniós tagországokban, különösen a pénzügyi és jogi felelősségvállalás miatt.

Vannak, akik még ennél is tovább mennek Ukrajna támogatásával kapcsolatban. A háborúpárti európai elit már a tűzszünet utáni időszakra készül: saját katonai erővel akarnak beleszólni Ukrajna biztonságába, miközben a szövetségesek valódi szerepvállalása egyelőre bizonytalan. Franciaországnak és Nagy-Britanniának már most kész tervei vannak arra, hogyan vonulnának be Ukrajnába, amennyiben az ország békeszerződést kötne Oroszországgal. Emmanuel Macron francia elnök bejelentette egy új, az Egyesült Államok részvételével működő munkacsoport létrehozását, amelynek célja, hogy kidolgozza a végleges biztonsági garanciák részleteit a béke megvalósulása esetére. Eközben odahaza Macron bejelentette, hogy Franciaországban visszaállítják a katonai szolgálatot, egyelőre önkéntes alapon. 

Mark Rutte, a NATO-főtitkára gyakorlatilag szembefordult Donald Trump amerikai elnök béketervével, amikor amellett kardoskodott, hogy Ukrajna szuverén joga csatlakozni a szövetséghez. A főtitkár hangsúlyozta a tagsági folyamat „visszafordíthatatlanságát”, és ötmilliárd dolláros fegyverszállítást jelentett be, azonban így sem tudta palástolni, hogy a szövetség belső ellentétei és a jelenlegi európai ellenállás miatt kérdéses, hogy a katonai segítség valóban a békét szolgálja-e, vagy csak újabb kockázatot jelent a kontinensnek.

Keresik a felelősöket Hongkong modern kori történetének legsúlyosabb tűzesetével kapcsolatban. A legfrissebb információk szerint a kigyulladt toronyházakban nyolcvanhárman vesztek oda, azonban sokakat továbbra is keresnek. A hatóságok házkutatást tartottak a toronyházak karbantartását végző cég irodájában. Azonban míg a vezetés a cég gondatlanságát és a hongkongi hagyományoknak megfelelő bambusz állványzatot okolja a tragédiáért, a helyiek szerint nem vették komolyan az aggodalmaikat.

Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)