Magyarország és Szerbia segíti egymást, Brüsszel csak Ukrajnával törődik

Szerbia példáján láthatjuk, mit okozhattak volna az amerikai szankciók az energiabiztonság terén. Orbán Viktor miniszterelnök megállapodása Donald Trump amerikai elnökkel elhárította ezt a veszélyt, most pedig Magyarország felgyorsítja a magyar–szerb olajvezeték építését. Eközben az EU külügyi főképviselője újabb százmilliárdokat küldene Kijevbe, a NATO főtitkára pedig szembefordult a béketervvel – íme a nap legfontosabb külpolitikai hírei.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

Eközben Brüsszel ahelyett, hogy az energiaárak letörésével és az ellátás biztonságának megteremtésével foglalkozna, azon dolgozik, hogy a befagyasztott orosz vagyon terhére támogathassa euró százmilliárdokkal a korrupt ukrán vezetést. Az elképzelés komoly kérdéseket vet fel az uniós jog és a nemzetközi precedensek szempontjából. A kockázatokat meg kell osztani az uniós tagállamok között, és mindenki szolidaritást vállalhat, ha például Belgiumnak lenne szüksége támogatásra – hangsúlyozta Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője. Az elképzelés azonban vitákat válthat ki az uniós tagországokban, különösen a pénzügyi és jogi felelősségvállalás miatt.

Vannak, akik még ennél is tovább mennek Ukrajna támogatásával kapcsolatban. A háborúpárti európai elit már a tűzszünet utáni időszakra készül: saját katonai erővel akarnak beleszólni Ukrajna biztonságába, miközben a szövetségesek valódi szerepvállalása egyelőre bizonytalan. Franciaországnak és Nagy-Britanniának már most kész tervei vannak arra, hogyan vonulnának be Ukrajnába, amennyiben az ország békeszerződést kötne Oroszországgal. Emmanuel Macron francia elnök bejelentette egy új, az Egyesült Államok részvételével működő munkacsoport létrehozását, amelynek célja, hogy kidolgozza a végleges biztonsági garanciák részleteit a béke megvalósulása esetére. Eközben odahaza Macron bejelentette, hogy Franciaországban visszaállítják a katonai szolgálatot, egyelőre önkéntes alapon. 

Mark Rutte, a NATO főtitkára gyakorlatilag szembefordult Donald Trump amerikai elnök béketervével, amikor amellett kardoskodott, hogy Ukrajna szuverén joga csatlakozni a szövetséghez. A főtitkár hangsúlyozta a tagsági folyamat „visszafordíthatatlanságát”, és ötmilliárd dolláros fegyverszállítást jelentett be, azonban így sem tudta palástolni, hogy a szövetség belső ellentétei és a jelenlegi európai ellenállás miatt kérdéses, hogy a katonai segítség valóban a békét szolgálja-e, vagy csak újabb kockázatot jelent a kontinensnek.

Keresik a felelősöket Hongkong modern kori történetének legsúlyosabb tűzesetével kapcsolatban. A legfrissebb információk szerint a kigyulladt toronyházakban nyolcvanhárman vesztek oda, azonban sokakat továbbra is keresnek. A hatóságok házkutatást tartottak a toronyházak karbantartását végző cég irodájában. Azonban míg a vezetés a cég gondatlanságát és a hongkongi hagyományoknak megfelelő bambusz állványzatot okolja a tragédiáért, a helyiek szerint nem vették komolyan az aggodalmaikat.

Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki kommunikációs főosztály/Kaiser Ákos)