Lettország és Horvátország a két legutóbbi EU-tagállam, amelyek újra bevezetették a kötelező szolgálatot. Franciaország is követi a példát, ott azonban egyelőre önkéntes lesz a szolgálat. Macron várhatóan ma tesz erre vonatkozó bejelentést.

Az ötlet, hogy visszaállítsák a katonai kötelességet, 1997 óta, a sorozás megszüntetése óta folyamatosan felbukkan a francia közéletben. A baloldal a társadalmi összetartást és a sokszínűséget szorgalmazza, mivel a különböző hátterű fiatalok így együtt dolgozhatnak. Most azonban
Macron tervének fő indoka katonai jellegű: Franciaországnak egyszerűen több emberre van szüksége a laktanyákban, tekintettel ambíciói méreteire és Moszkva növekvő fenyegetésére.
Macron elnök javaslata „a fiatalok szolgálati vágyát tükrözi, de még inkább a fegyveres erők működési szükségletét a veszélyek felgyorsulására való válaszadásra” – mondta egy tisztviselő a riportereknek szerdán.
Az európai háborúpárti vezetők 2030-ra fokozottabb orosz kockázatot várnak a NATO számára. A francia hadsereg már most az EU második legnagyobbja Lengyelország mögött, több mint 201 ezer fővel. Franciaországnak körülbelül 45 ezer tartalékosa van, és 2035-re 105 ezerre vállalja a bővítést – ezt a célt szolgálja az önkéntes katonai szolgálati terv.
Macron háborúra készül
Franciaországban az önkéntes szolgálat visszaállítása majdnem négy évvel Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdetét követi. A 2014-es krími annexió után Litvánia volt az első, amely visszaállította a kötelező katonai szolgálatot, majd később Svédország, s Lettország, miután Oroszország 2022-ben megindította háborúját Ukrajna ellen.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!