Moszkva 93 milliárd eurós (37 ezer milliárd forintos) bevételre tett szert az ukrajnai háború kitörése óta azzal, hogy fosszilis tüzelőanyagait a világ minden táján értékesítette – áll a helsinki székhelyű Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) kutatóintézet jelentésében.
Oroszország legnagyobb bevétele – 46 milliárd euró – a kőolajeladásokból származik, melyet a világpiaci árak 60 százalékos emelkedése mellett az új piacoknak is köszönhetnek.
Az orosz olaj embargójának aktív támogatása mellett Franciaország, Belgium és Hollandia több kőolaj- és LNG-szállítmányt vásárolt meg az azonnali piacon, a meglévő szerződéseiken túl.
Amellett, hogy például Lengyelország és az Egyesült Államok csökkentette az orosz olajimportot, India, Franciaország, Kína, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia növelte azt.
Az 1,4 milliárd lakosú India az idén eddig közel 60 millió hordó orosz olajat vásárolt meg, szemben a 2021-es egész éves 12 millió hordóval, melynek aztán jelentős részét finomított olajtermékként újraexportálják, többek között az Egyesült Államokba és Európába.
Lauri Myllyvirta, a CREA vezető elemzője szerint ezzel India gyakorlatilag felvevőpiacot biztosít az orosz olajnak. A más ázsiai országokba, például Kínába irányuló szállítások szintén nőttek az elmúlt hónapokban, mellyel Kína lett az orosz kőolaj legnagyobb importőre.
Mivel az orosz olajat egyre inkább az ázsiai piacra szállítják, minden eddiginél nagyobb tankerkapacitásra van szükség, melyben Moszkva továbbra is számíthat Európa segítségére. A legutóbbi két hónapban az orosz kőolajszállítások 68 százaléka európai uniós, valamint brit és norvég cégek tulajdonában lévő hajókkal történt, melyből egyedül a görög tankerek szállították az export 43 százalékát. Az új ázsiai piacok, valamint a rekordbevételek pedig erősen megkérdőjelezik a szankciók hatékonyságát Myllyvirta szerint.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)
