Ötszáz százalékkal drágul az áram a német cégeknek

Csőd fenyegeti a keleti német tartományokban működő kis- és középvállalkozásokat a jövő évben, mivel a legnagyobb regionális energiabeszállító konszern ötszáz százalékos áramáremelést jelentett be 2023 január elsejétől. A drasztikus drágulásért a szolgáltató cég jórészt az energiaátmenetet, az atomernergia kivezetését teszi felelőssé, miközben a németek többsége egy felmérés szerint már ellenzi a megmaradt nukleáris erőművek leállítását. A Mediaworks Hírcentrumának elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a németországi fejlemények igazolják a magyar energiapolitikát, amely garantálja a megfizethető és biztonságos ellátást, valamint lehetővé teszi a klímacélok teljesítését.

Tiszalök, 2020. november 23. Távvezetékek az üzemterület mögött. A vízlépcsõ üzembehelyezése óta végez elektromos áramszolgáltatást a tiszalöki Tiszavíz Vízerõmû Kft. az ország kelet-közép régiójába. Jelenleg egy év alatt 800.000 megawattóra /MWh/, plusz a duzzasztómû által termelt 65.000 megawattóra mennyiségû áramot juttatnak el a felhasználókhoz. Így a térség nagyüzemei mellett 130.000 háztartást és több mint 350.000 embert érnek el. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

Nem elég a megújuló energia

Az Envia közleményében több okra vezette vissza az áramársokkot. A konszern szerint a globális gazdaság kiheverte a koronavírus- járvány okozta hanyatlást, és most ismét több energiára van szüksége, a politikai feszültségek és válságok pedig felfelé hajtják az árat. Ugyanakkor közvetve az úgynevezett energiaátmenetet, vagyis az erőltetett „zöldítést”  is felelősnek nevezték.  

Az időjárás miatt Németországban tavaly kevesebb áramot termeltek megújuló energiából. Ezt más energiaforrásból, így földgázból és szénből történő villamosenergia-termeléssel kellett kompenzálni. A földgáz drágulása és a szénből történő áramtermeléshez szükséges szén-dioxid-tanúsítványok magas költsége drágítja a termelést

– sorolta az Envia az áremelés okait. 

A német emberek visszatérnének az atomenergiához 

A szolgáltató cég az atomenergia kivezetését is felelőssé tette az áremelkedésért. Utaltak arra is, hogy Franciaországban az atomerőművek egyharmadát 2021-ben biztonsági okokból leállították. Németországban három atomerőművet teljesen lekapcsoltak a hálózatról az év végén. Ezt a teljesítménykülönbséget most is pótolni kell. A tervek szerint azonban a maradék három német atomreaktort is leállítják az év végéig. A Bild közvélemény-kutatása alapján ezt a németek többsége már elutasítja. A jelenlegi energiaválságra való tekintettel 50 százalékuk észszerűnek nevezte az atomerőművekben történő villamosenergia-termeléshez való visszatérést, 33 százalékuk pedig több atomerőmű építését támogatja.

Elhibázott a nyugat-európai zöldpolitika 

A német energiaszolgáltató által vázolt tényezők és az emberek többségének véleménye egybecseng a magyar energiapolitika alapelveivel, aminek a lényege röviden az, hogy a biztonságos és megfizethető energiához, valamint a klímavédelmi célok megvalósításához nélkülözhetetlen az atomenergia. Aszódi Attila, a BME TTK Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára a Green Policy Center felkérésére írt tanulmányában nemrég úgy fogalmazott:

most szembesülünk azzal igazán, hogy mekkora hiba volt az a nyugat-európai zöldpolitika, ami módszeresen és rendszeresen üldözte az atomenergiát, és aminek következtében a nukleáris ipari kompetenciák és erőmű-létesítési kapacitások jelentősen csökkentek Európában. Minden korábbinál nagyobb szükség lenne most az európai atomerőmű-építési képességek felfejlesztésére

– hangsúlyozta a szakértő. A magyar kormány ezért ragaszkodik a paksi atomerőmű bővítéséhez, a Paks II beruházáshoz, amely biztosítja a magyar áramellátás nagy részét, és a megújuló energiaforrásokkal együtt hosszabb távon lehetővé teszi a klímacélok elérést, a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetését.

Borítókép: távvezetékek (Fotó: MTVA/Oláh Tibor)