A lakosság többsége helyesli Szerbia háborúval kapcsolatos álláspontját

A szerbek 72 százaléka szerint nem kell semmilyen szankciókat bevezetni Oroszország ellen, míg csak a megkérdezettek 16 százaléka gondolja úgy, hogy a balkáni országnak teljesen össze kellene hangolnia a külpolitikáját az Európai Unióval. Ez derült ki a témában készült közvélemény-kutatásból, amely arra is rámutatott, hogy a lakosság többsége szerint helyes Szerbia viszonyulása az ukrajnai háborúhoz.

Belgrád, 2020. július 8. A Hunyadi-torony Belgrád Zimony városrészében, a Duna partján álló Gárdos domb tetején. MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László Fotó: Molnár-Bernáth László

Szerbia semleges az orosz–ukrán konfliktusban

Helyes Szerbia viszonyulása az ukrajnai háborúhoz – így véli a szerbiai lakosok többsége a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint. Az Új Harmadik Út szervezet által készített felmérés szerint az emberek 55 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jó helyzetet foglal el a mostani konfliktusban, míg 26 százalék szerint helytelen, ahogy Belgrád viszonyul a háborúhoz.

Szerbia semleges ebben a konfliktusban – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Így gondolja a megkérdezettek 36 százaléka, ettől valamivel kevesebben, 31 százaléknyian vélik úgy, hogy az ország neutrális helyzetben van, ám mégis inkább a Nyugat felé húz, a válaszadók negyede viszont úgy tekint Belgrád pozíciójára, mint, amely semleges, de inkább oroszbarát.

Hét százalék szerint a balkáni állam teljesen Oroszország mellett áll, ezzel szemben mindössze egy százalék mondja azt, hogy a nyugati országokat választotta Belgrád ebben a szituációban.

Kép: Új Harmadik Út

Az eredményeket összegző sajtótájékoztatón Dimitrije Milic, a felmérést végző intézet programigazgatója elmondta, az emberek véleménye nagyjából egybecseng azzal, amit a média sugall az országban. Mint fogalmazott, a kutatási időszakban a szerb sajtó inkább oroszbarát cikkeket jelentetett meg. Ezek a médiumok inkább voltak Nyugat-ellenesek, mint oroszpártiak – közölte a szakértő. Az érintett periódusban 11 portál 17.859 cikkét vizsgálta a kutatás, márciusban és áprilisban. A közvélemény-kutatást viszont ennél valamivel később, június 13-a és 19-e között végezték 1.285 fő megkérdezésével Szerbia Koszovó nélküli területein.

Több kárt okoznak a szankciók a Nyugatnak

Arra a kérdésre, hogy Szerbia vezessen-e be büntetőintézkedéseket Oroszország ellen, a megkérdezettek 72 százaléka válaszolt nemmel, 16 százalék viszont úgy felelt, hogy igenis, össze kell hangolnia Belgrád külpolitikáját az Európai Unióéval. A felmérésben résztvevő emberek 59 százaléka szerint több kárt okoznak a szankciók a Nyugatnak, mint Moszkvának, míg 25 százalékuk szerint inkább az oroszoknak lesz bajuk ebből.A háború okait is vizsgálták, s arra jutottak, hogy a szerbek 41 százaléka szerint a legfőbb indok a harcok kitörésére az volt, hogy a NATO tovább akart terjeszkedni Kelet felé, s ezzel veszélyeztették az oroszok érdekszféráját. Második helyen Ukrajna nácitlanítása és leszerelése volt, így 15 százalék gondolja, míg 13 százalék szerint azért kezdődött el a háború, mert az oroszoknak imperialista törekvéseik vannak.
A szerbek 59 százaléka szerint egyértelműen a Nyugat, 23 százalék szerint pedig Oroszország a felelős a harcokért. 18 százalék véli úgy, hogy mindkét fél egyaránt okolható.

Nő az EU és a NATO elutasítottsága is

Többen ellenzik, mint ahányan támogatják, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen. A friss felmérés szerint, ha most vasárnap tartanának erről szóló referendumot, akkor a szavazáson résztvevők 53 százaléka nemmel voksolna az ország uniós csatlakozására. Szakértők szerint ez nem is véletlen, ugyanis Szerbia uniós integrációjának folyamata több mint egy évtizede húzódik – az ország még 2009 decemberében nyújtotta be kérelmét, 2012-ben kapta meg a tagjelölti státust. Mint ahogyan arról korábban írtunk, eredetileg 35 csatlakozási fejezetet határoztak meg, melyeket azóta – az új módszertan bevezetésével – klaszterekbe osztottak, de ez sem hozott áttörést a folyamatban. Sőt, pár héttel ezelőtt jött a feketeleves a szerbeknek.

Olaf Scholz német kancellár az Aleksandar Vucic-tyal tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: az EU-ba vezető útért cserébe Koszovó és Szerbia kölcsönösen el kell ismerjék egymás függetlenségét. Szerbiával szemben az orosz–ukrán konfliktus kiéleződése óta folyamatosan nő a nyomás, hogy szakítsa meg az oroszokkal való jó viszonyát, s vezessen be szankciókat Moszkvával szemben.

Erre Belgrád nem hajlandó, mondván: az ország energiafüggősége és a tradicionális barátság ezt nem engedi meg. Egyes vélemények szerint az efféle nyomásgyakorlás eredménye az, hogy a szerbek elfordultak az EU-csatlakozás támogatásától.A NATO-csatlakozást pedig még inkább elutasítja Szerbia lakossága. A megkérdezettek kilencven százaléka ellenzi, hogy a katonai szövetség tagja legyen a balkáni állam, s mindössze tíz százalék támogatná azt. Emögött minden bizonnyal az áll, hogy a lakosság emlékezetében még élénken él az, hogy 1999-ben NATO-gépek bombázták az akkori Jugoszláviát s benne Szerbiát.

Borítókép: A Hunyadi-torony Belgrád Zimony városrészében, a Duna partján álló Gárdos domb tetején. (Fotó: MTVA/Molnár-Bernáth László)