Ukrajna különleges státust adna a lengyeleknek

Andrzej Duda lengyel elnök az 1942–1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak emléknapja alkalmából beszélt.

Varsó, 2022. július 11. Andrzej Duda lengyel elnök beszédet mond a volhíniai népirtás 79. évfordulóján a varsói Voliny téren 2022. július 11-én, az áldozatok emléknapján. Az egykori nacionalista Ukrán Felszabadító Hadsereg (UPA) a volhíniai lengyelek kiirtására 1943-ban indított akcióinak legalább 100 ezer áldozata volt, míg a lengyel megtorlásoknak ukrán becslések szerint mintegy 20 ezer ukrán esett áldozatul. MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak Fotó: Pawel Supernak

Ukrajna különleges státust adna a lengyeleknek, az erről szóló törvényt hétfőn nyújtotta be az ukrán parlamentben Volodimir Zelenszkij elnök – közölte Andrzej Duda lengyel elnök az 1942–1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett varsói megemlékezésen. A lengyel államfő Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel együtt vett részt a 2016-ban bevezetett, az ukrán nacionalisták által a Lengyelország állampolgárai ellen elkövetett népirtás nemzeti emléknapjához fűződő rendezvényen. 

Zelenszkij május végén jelentette be, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt az ukrán törvényhozás elé, amelynek alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén.

Kijev szerint a lépés összefügg azzal a lengyelországi törvénnyel, amelynek alapján az Ukrajnából a februári orosz támadás után ideiglenesen áttelepült személyek lényegében egyenlő jogokat kaptak Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot. Duda a hétfői megemlékezésen kijelentette: az, hogy az ukrán tervezet előterjesztése időben egybeesik a lengyel emléknappal, ellenkező helyzetként fogható fel az 1943. július 11-i eseményekhez képest, amikor az ukránok mindenáron meg akartak szabadulni a lengyelektől, életüket is kioltva.

Ebben az összefüggésben a lengyel államfő ismét népirtásnak nevezte a volhíniai mészárlást. 

– Az erről szóló igazságot egyértelműen és erőteljesen ki kell mondani – hangsúlyozta. Hozzátette egyúttal: nem bosszúról, megtorlásról van szó, amit a legjobban bizonyít az, ami a lengyelek és az ukránok között manapság zajlik, s a történelmi igazság megállapítása hozzá kell hogy járuljon a két nemzet közötti új viszonyhoz. 

Fotó: Pawel Supernak

Mateusz Morawiecki beszédében a volhíniai mészárlás áldozatait is rejtő ukrajnai tömegsírok feltárását szorgalmazta. A feltárást Kijev 2017-ben leállította. A jelenleg zajló ukrajnai háborúra utalva Morawiecki kijelentette: Ukrajna a saját szuverenitásáért, de mások szabadságáért is harcol, és azon szörnyű nacionalizmustól szenved, amelynek nyolcvan évvel ezelőtt maga is engedett. – Ukrajna ma látja, hogy az egykori Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) örököse az orosz világ, amelyben megnyilvánulnak Moszkva birodalmi és gyarmatosító törekvései […], valamint a szélsőséges orosz nacionalizmus is – fogalmazott a miniszterelnök.

1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia. lengyelül Voliny területén fekvő mintegy százötven községben az UPA és az OUN mintegy nyolcezer lengyelt gyilkolt meg, ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyelek ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy százezer áldozatot követelt.

Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel–ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.

Borítókép: Andrzej Duda lengyel elnök beszédet mond a volhíniai népirtás 79. évfordulóján a varsói Voliny téren 2022. július 11-én, az áldozatok emléknapján. (Fotó: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak)