Zelenszkij május végén jelentette be, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt az ukrán törvényhozás elé, amelynek alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén.
Kijev szerint a lépés összefügg azzal a lengyelországi törvénnyel, amelynek alapján az Ukrajnából a februári orosz támadás után ideiglenesen áttelepült személyek lényegében egyenlő jogokat kaptak Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot. Duda a hétfői megemlékezésen kijelentette: az, hogy az ukrán tervezet előterjesztése időben egybeesik a lengyel emléknappal, ellenkező helyzetként fogható fel az 1943. július 11-i eseményekhez képest, amikor az ukránok mindenáron meg akartak szabadulni a lengyelektől, életüket is kioltva.
Ebben az összefüggésben a lengyel államfő ismét népirtásnak nevezte a volhíniai mészárlást.
– Az erről szóló igazságot egyértelműen és erőteljesen ki kell mondani – hangsúlyozta. Hozzátette egyúttal: nem bosszúról, megtorlásról van szó, amit a legjobban bizonyít az, ami a lengyelek és az ukránok között manapság zajlik, s a történelmi igazság megállapítása hozzá kell hogy járuljon a két nemzet közötti új viszonyhoz.
Mateusz Morawiecki beszédében a volhíniai mészárlás áldozatait is rejtő ukrajnai tömegsírok feltárását szorgalmazta. A feltárást Kijev 2017-ben leállította. A jelenleg zajló ukrajnai háborúra utalva Morawiecki kijelentette: Ukrajna a saját szuverenitásáért, de mások szabadságáért is harcol, és azon szörnyű nacionalizmustól szenved, amelynek nyolcvan évvel ezelőtt maga is engedett. – Ukrajna ma látja, hogy az egykori Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) örököse az orosz világ, amelyben megnyilvánulnak Moszkva birodalmi és gyarmatosító törekvései […], valamint a szélsőséges orosz nacionalizmus is – fogalmazott a miniszterelnök.
