Az ukrán egészségügyi minisztérium kiemelte, a nukleáris létesítmények úgy épültek, hogy azok ellenálljanak a jelentős fizikai károknak. – A reaktor egy acéllal körbevett betonépületben van, amely szélsőséges külső hatásokat is képes kivédeni, legyen szó repülőgép-becsapódásról vagy robbanásról – nyilatkozta a BBC-nek Mark Wenman brit professzor.
A nukleáris létesítményekre azonban nem csupán külső, de belső tényezők is veszélyt jelenthetnek. Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat nemrég arról számolt be, hogy az orosz megszállók legalább 14 darab nehéz haditechnikai eszközt, továbbá lőszereket, fegyvereket és robbanóanyagot vittek be az atomerőmű 1-es erőművi blokkjának gépházába. – Ha lőszerrobbanás miatt tűz ütne ki, a tragédia mértéke felérne a csernobili atomerőműével – közölték.
Kockázatot az jelentene, ha a harcok révén lecsatlakozna az erőmű a villamosenergia-hálózatról, vagy olyan kár keletkezne, amelynek következtében nem lehetne hűteni a fűtőelemeket
– közölte korábban James Acton atomenergia-szakértő az MSNBC amerikai hírcsatornán. Az energiaellátásban bekövetkező zavarok sugárszennyezést okozhatnak, ez történt a 2011-es cunamit követően a fukusimai erőművel is Japánban. A The Wall Street Journal napilap korábbi elemzése azonban megnyugtat: az ukránok és az oroszok is szakmailag felkészültek, nagyon sok hatásnak egyszerre kellene érvényesülnie ahhoz, hogy baj legyen – legyen szó a villamosenergia-hálózatról való leválásról, az agyonhajszolt munkaerő által okozott emberi hibáról, vagy a szükséges javítások elmaradásáról a harcok miatt.
Kicsi az esélye egy robbanásnak vagy a reaktor megolvadásának
– közölte a lappal Steve Nesbit atomenergia-szakértő.
Borítókép: Az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű egyik tárolója. (Fotó: MTI/EPA//Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!