Lapozó: Előre hozott választás Dániában

Átfogó energiatakarékossági intézkedéseket jelent be a francia kormány · Rendszeres áramszünet várhat Helsinki lakosaira · Több száz afrikai migráns árasztotta el a spanyol tengerpartokat · Előre hozott választás Dániában – szabadulna a szélsőbaltól a Szociáldemokrata Párt.

Mette Frederiksen Dánia miniszterelnöke Fotó: Jonas Fedder Witt

Átfogó energiatakarékossági intézkedéseket jelent be a francia kormány

Elisabeth Borne francia miniszterelnök csütörtökön hozza nyilvánosságra a francia kormány új energiatakarékossági intézkedéscsomagját. A rendelkezések a gazdaság állami- és magánszférájára, valamint a kormányzati szervekre és a közszférára vonatkoznak, illetve a háztartásokra és a közösségekre is.

A kormányzati épületekben például a korábban meghirdetett 19 Celsius-fok helyett 18 Celsius-fokra kell mérsékelni a fűtést a villamosenergia-fogyasztás csúcsidőszakaiban. A kritikus időszakokat az országos fogyasztást felügyelő Ecowatt fogja jelezni. A közszféra épületeiben ezentúl megszűnik a melegvíz-szolgáltatás (kivéve a zuhanyzókat), a hivatalok dolgozóit pedig otthoni munkavégzésre kell ösztönözni. Számukra egy 15 százalékos bérkorrekció adható az otthoni költségek emelkedése miatt. 

A szolgálati autók sofőrjei az autópályákon 130 km/óra helyett csak 110 km/óra sebességgel közlekedhetnek, az autóutakon pedig 100 km/órával (110 helyett). A francia kormány a magánvállalatoknak egy tizenhat pontból álló chartát állított össze, amely segíti a szervezeteket az energiapazarlás elleni küzdelemben, például a világítás csökkentésével, és az energiatakarékosságot felügyelő vállalati energia-nagykövet pozíció létrehozásával. 

A lakosságnak hétfőtől országos kommunikációs kampány indul, amelyben például arra szólítják majd fel őket, hogy az otthonok központi helyiségeiben 19 Celsius-fokra, a hálószobákban pedig 17 Celsius-fokra mérsékeljék a fűtést az átlagosan kedvelt 22 Celsius-fok helyett. Azok az állampolgárok, akik hajlandóak car-sharing rendszerben munkába járni, százeurós állami támogatásban részesülnek majd. 

Forrás: bfmtv.com , bfmtv.com

Rendszeres áramszünet várhat Helsinki lakosaira

Amennyiben Helsinkiben áramszabályozásra lesz szükség, akkor a háztartásokban lekapcsolják a szolgáltatást, azaz a város összes társas- és családi házának ellátása szünetel majd, írja a finn közmédia. Ha a Fingrid hálózati szolgáltató úgy ítéli meg, hogy nincs elég kapacitás a rendszerben, akkor kiadja az utasítást az áramszolgáltatóknak, ezután pedig 15 percen belül elmehet az áram a fővárosban. A társaság munkatársa szerint ilyen esetekben kétórás regionális áramszünet jöhet, amelyet legalább kétórás folyamatos szolgáltatás kell hogy kövessen.

„Ha szükséges, egy nap többször is lekapcsolható az áram” – mondta el Arto Piispa, aki ezt azzal indokolta, hogy a társadalom számára kritikus alapszolgáltatásokat biztosítani kell, így például a kórházak, mentőszolgálatok, a parlament és a minisztériumok működését. 

Kiemelte, hogy ha az ügyfelek áramfogyasztását nem korlátozzák áramhiány esetén, fennáll annak a veszélye, hogy a teljes finn villamosenergia-rendszer több órára összeomlik. Piispa emlékeztetett arra, hogy a villamosenergia-társaságok a közös skandináv villamosenergia-piacon működnek.

Ez azt jelenti, hogy Finnország áramellátását is érinti, ha például Norvégia vízkészletei alacsonyak, mert akkor a vízierőművek nem termelnek eleget. Jelenleg azonban a helyzet több okból is érzékenyebb, mint korábban. Az Olkiluoto 3 atomreaktor üzembehelyezése 13 évet késett, és a jelenlegi tesztüzemben is voltak fennakadások. 

Az ország nettó importja 2021-ben 21 százalék volt, de az európai energiaválság miatt a részarány nem biztos, hogy fenntartható. Piispa szerint ugyanakkor nincs ok a pánikra, ha a lakosság spórolni tud a legnagyobb áramfogyasztású időszakokban, jellemzően reggel 8 és 10, valamint a kora esti órákban, akkor elkerülhető lesz az, hogy lekapcsolják a szolgáltatást. 

Forrás: Yle

Több száz afrikai migráns árasztotta el a spanyol tengerpartokat

A spanyol csendőrség és a tengeri mentőszolgálat összesen 350 illegális bevándorlót húzott a szárazföldre, akik 16 csónakban összezsúfolva utaztak. A legtöbben a Kanári-szigeteken, valamint Mallorcán, Cádizban, Granadában, Almeríában és Alicantéban kötöttek ki. 

Lanzarotéba 129-en érkeztek, idén pedig már összesen 4919 embert mentettek ki csak ezen a szigeten. A Baleár-szigetekre nyolc hajó érkezett 131 bevándorlóval, ők 1490 főre növelték a 2022-ben partra húzott migránsok számát a régióban. 

Andalúziában elsősorban marokkói férfiakat húztak szárazföldre, akik közül többen megsérültek, miután kiugrottak a csónakból a mentés előtt. Almeríában kilenc észak-afrikai kötött ki, köztük kiskorúak, az alicantei Santa Polában pedig algériai származású emberek kértek menedéket. 

A migránstömeg azután ért partot, hogy az elmúlt hétvégén a spanyol hatóságok egy több mint 30 főt szállító csónakot vontattak a gran canariai kikötőbe, ami kilenc napja hánykolódott a tengeren. Az utasok közül mindössze egy férfi élte túl a viszontagságos körülményeket. 

Forrás: vozpopuli.com

Előre hozott választás Dániában

Előre hozott választásra kerül sor Dániában, jelentette be szerdán Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen. A választást november elsejére írták ki. A bejelentés előtt Frederiksen és kormánya néhány minisztere találkozott Margit királynővel is, akit tájékoztattak a kialakult politikai helyzetről. 

A bejelentésre azután került sor, hogy a kormányt támogató kis pártok egyike, a Radikális Bal azzal fenyegetőzött, hogy megvonja a bizalmat a kormányfőtől, mégpedig a pandémia alatt végrehajtott, tömeges nyércirtás miatt. 

A szélsőbalos párt közölte, bizalmatlansági indítványt kíván beterjeszteni Frederiksen ellen, mivel a párt nem tudja elfogadni a pandémia alatt leölt 15-17 millió nyérc törvényességi vizsgálatát. A szociáldemokrata kormányzatot támogató másik két kisebb baloldali párt szerint nem most lenne itt az ideje a választásoknak, tekintettel az ukrajnai háborúra, az Északi Áramlat gázvezeték sérülésére és a gazdasági helyzetre. 

Mette Frederiksen azt is bejelentette, hogy nagykoalíciót szeretne, amelyben a politikai közép mindkét oldal pártjai részt vennének. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, hogy ugyan az ország nehéz időket él, de ezáltal, akárcsak a koronavírus-járvány esetében, Dánia erősebb lesz, mint korábban. 

Dániában a választásokat a hivatalban lévő miniszterelnök írja ki. Ennek általában három-négy héttel a tervezett választás napja előtt kell megtörténnie. 

Forrás: Svenska Dagbladet

Borítókép: Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke (Fotó: Facebook)