Az igazság órája: „Őszintén reméljük, hogy 2023-ban az év szava a béke lesz”

Az idei első műsorában Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója és Zila János, a központ elemzője volt Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető vendége. „Általános vélekedés, hogy a 2023-as év sem lesz egyszerűbb a 2022-esnél, amit Orbán Viktor miniszterelnök a rendszerváltást követő legnehezebb évnek nevezett” – kezdte Az igazság órájának ez évi első adását a műsorvezető.

Herszon, 2023. január 10. Ukrán katonák az Egyesült Államokból küldött ágyúval lövik az orosz állásokat a dél-ukrajnai Herszon térségében 2023. január 9-én. MTI/AP/LIBKOS Fotó: LIBKOS

Már most látszik, hogy a 2023-as évet is a 2022-ben kirobbant, idestova egy éve tartó háború fogja meghatározni, Európában és ezáltal hazánkban is – fogalmazott Kovács Attila. Ha a háború volt sajnálatosan az év szava 2022-ben, akkor én őszintén remélem, hogy 2023-ban az év szava a béke lesz” – hangsúlyozta a központ európai uniós kutatási igazgatója. Majd annak a reményét fejezte ki, hogy Európában újra felerősödik azoknak a hangja, akik az orosz–ukrán háború tárgyalóasztal melletti lezárását követelik.

Ugyanis egyre látványosabb, hogy ennek a háborúnak az árát az európai polgárok fizetik meg

– mondta a Karc FM és az Alapjogokért Központ közös rádióműsorában Kovács.

Zila János, a központ elemzője azzal egészítette ki Kovács szavait, hogy a szankciók árdrágító hatásai – ha csak a józan ész végre nem üti fel a fejét Brüsszelben – el fognak húzódni, majd emlékeztetett arra, hogy idén februártól újabb sokk lehet a piacokon, ugyanis 2021-ben az európai dízelolajimport 56, 2020-ban pedig az 50 százaléka érkezett Oroszországból, az idén február elején élesedő embargó viszont teljesen elvágja a kontinenst az orosz gázolajtól. „Ez azt jelenti, hogy nagyon-nagyon nehéz lejönniük az orosz dízelről az európai piacoknak” – fogalmazott Zila János. 

Az is látható azonban, hogy a magyar kormány nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a kritikus fontosságú területeken mentességet harcoljon ki Magyarországnak

– hangsúlyozta.

A műsor további részében a műsorvezető, a kutatási igazgató és a központ elemzője sorra vették a kormányzat stratégiai céljait, a munkahelyvédelmet, a rezsivédelmet, a migrációs kérdést, a családtámogatások, a nyugdíjak reálértékének megőrzését, továbbá a haderő fejlesztését, majd szó esett a Brüsszelt megrázó óriási korrupciós botrányról is, amelyben baloldali képviselők érintettek.

A január 4-i adást ITT hallgathatják meg.

Borítókép: Ukrán katonák az Egyesült Államokból küldött ágyúval lövik az orosz állásokat a dél-ukrajnai Herszon térségében 2023. január 9-én. (Fotó: MTI/AP/LIBKOS)