Kína az utóbbi húsz évben a világegészségügy egyik legjelentősebb beszállítójává vált, amely létfontosságú gyógyszerekkel látja el Európát is, és egy szakítás katasztrofális hiányt idézne elő ezekben. Más területeken, például a mikrocsipek gyártásában, Európa már erőfeszítéseket tett, hogy jobban a saját lábán álljon, az egészségügyben azonban nem – írta a Politico európai hírportál.
Belgium már javasolta, hogy a csipekhez hasonlóan járjanak el ezen a téren is, 21 ország támogatja is ezt az elképzelést, a helyzet kimenetele az Európai Bizottság kezében van.
Az antibiotikumok gyártását jórészt Ázsiába szervezték ki, és ezen a téren Kína szerepe domináns, de például a vérnyomás-szabályozó és fájdalomcsillapító gyógyszerek terén szintén alapvető exportőr.
Az antibiotikum-függés nem kizárólag Európára jellemző, hanem általában a Nyugatra. Az Egyesült Államokban gyakorlatilag megszűnt ezeknek a gyógyszereknek a gyártása, miután Kína rátette a kezét az olyan generikus antibiotikumok gyártásához szükséges alapanyagok körülbelül kilencven százalékára, amelyeket a hörghurut, a tüdőgyulladás, a fülfertőzések és az olyan életveszélyes állapotok kezelésére használnak, mint a szepszis. Hasonló történt a zöldátalakulás technológiáihoz szükséges alapanyagok terén is – írja a Világgazdaság.
Nem tudni, meddig menne el Európa Tajvan támogatásában egy esetleges katonai konfliktus kirobbanása esetében – írta a Politico –, mindenesetre az európai beszállításokban már az is hatalmas fennakadásokat tudna okozni, ha lezárul a Tajvani-szoros, a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi hajózási útvonala.
Egy krízis Tajvanon egyes gyógyszerekben totális hiányt okozna
– idézte a Politico Roberta Pizzocaro elnököt a milánói Olon cégtől, amely mintegy háromszázféle gyógyszerösszetevőt állít elő.
