Többek közt az ukrajnai háborúban történő széles körű és hatékony alkalmazásuknak köszönhetően elképesztő mértékben nőtt meg a katonai drónok iránti kereslet világszerte. Egyes becslések szerint az autonóm rendszerek piaca 2027-re 17 milliárd dollárra nőhet, ami 7,3 százalékos éves növekedési ütemet jelent. A Markets and Markets piackutató jelentése szerint a növekedés fő mozgatórugója az, hogy a világ országainak kormányai egyre nagyobb figyelmet fordítanak védelmi erejük megerősítésére, ezen belül pedig a drónok fejlesztésébe és beszerzésébe fektetett beruházások kiemelt figyelmet kapnak.
Kína az éllovas
Sokáig Izrael volt a világ vezető drónexportőre − az Egyesült Államokban viszonylag szigorú jogszabályok vonatkoznak a pilóta nélküli rendszerek másik országnak történő eladására −, az elmúlt években azonban több állam is felbukkant a piacon. A török Bayraktar TB2-es drónok először Szíriában, később pedig a 2020-as örmény−azeri háborúban hívta fel magára a világ figyelmét kiemelkedő teljesítményével. Ennek köszönhetően az eszközöket gyártó Baykar vállalat 2022 szeptemberére már 24 országgal állapodott meg az értékét jelenleg Ukrajnában is bebizonyító drón exportálásáról. A nagy kereslet miatt a vállalat a jövőben növeli gyártási kapacitásait.
Az éllovassá ugyanakkor Peking vált a védelmi ipari export ezen kulcsfontosságú területén.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint Kína az elmúlt évtizedben mintegy 282 katonai drónt adott el 17 országnak. Összehasonlításképpen az Egyesült Államok mindössze 12 pilóta nélküli rendszert exportált − az adatok nem tartalmazzák az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat − az elmúlt tíz évben, az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak. Fontos megjegyezni, hogy ez kifejezetten harci tevékenységre fejlesztett eszközök esetében van így, Washington még mindig vezető szerepet tölt be a megfigyelő drónok exportjában.
Szakértők szerint a kínai vagy török drónok minőségben még nem veszik fel a versenyt az amerikai fejlesztésűekkel, ugyanakkor alacsonyabb áruk miatt sokkal vonzóbbak a légierejüket ily módon megerősíteni kívánó államok számára.
Viszonyításképpen: a török Bayraktar TB2 körülbelül ötmillió dollárba, a kínai CH−4 négymillióba, míg az amerikai MQ−9 Reaper húszmillió dollárba kerül.
A nemzetközi jogszabályok hiánya
Ahogy egyre több és több ország dönt a katonai drónok vásárlása mellett, úgy válik egyre égetőbbé a terület nemzetközi jogi szabályozásának megalkotása. Jelenleg az ilyen hadi eszközökkel rendelkező országok a saját jogszabályaik szerint járnak el, amely számos veszélyt rejt magában. Noha a nemzetközi jog tiltja a fegyveres erő alkalmazását − kivéve az ENSZ Biztonsági Tanácsának engedélyével és önvédelemből −, a drónokat a nemzetközi szabályozás hiánya miatt legálisan be lehet vetni terrorellenes műveletekre, megfigyelésre és más, az önvédelem fogalmát ki nem merítő célokra, amelyek magukban hordozzák egy esetleges nyílt katonai konfliktus kirobbanásának lehetőségét.
A technológia rohamos fejlődésével ez csak még veszélyesebbé válik
− húzta alá Tara Sonenshine, az amerikai Tufts University professzora. A szakértő szerint a mesterséges intelligencia szélesebb körű alkalmazásával és az egyre kifinomultabb pilóta nélküli rendszerek megjelenésével a drónok másodpercek alatt képesek lesznek sebességet, magasságot és célpontot változtatni, amely még nehezebbé teszi lekövetésüket. − A támadások látszólag a semmiből történhetnek − mutatott rá. Éppen ezért − véli Sonenshine −, új és átfogó nemzetközi szabályozásra van szükség, amely lehetővé teszi az ellenőrzés lehetőségét és a nagyobb átláthatóságot.
