„Európát most az Egyesült Államok gyarmatosítja”
A Nyugat hatalmas hibát követ el azzal, hogy fegyverekkel látja el Ukrajnát. Mintha egy szörnyeteget etetne – mondta Adolfo Pérez Esquivel Nobel-békedíjas aktivista a Die Welt című lapnak adott interjúban.
„Most a németek ismét tankokat szállítanak, nyilvánvalóan nem tanultak semmit” – állította az argentin aktivista. Hozzátette: úgy látja, hogy Berlin úton van egy újabb Washingtontól való függés felé.
A valóságban Európa elvesztette függetlenségét. Európát most az Egyesült Államok gyarmatosítja. Elveszíti identitását és a saját döntései feletti ellenőrzést
– figyelmeztetett a Nobel-békedíjjal kitüntetett férfi. Esquivel élesen bírálta a német kancellárt, amiért végül úgy döntött, hogy engedélyezi az országoknak a tankok szállítását Ukrajnába, és az állam maga is beszáll a szállítmányozásba.
Az argentin aktivista emellett az ukrán elnököt tartja a fő felelősnek a jelenleg is tartó fegyveres konfliktusért.
Tankokat küldeni egy olyan nácibarát támogatására, mint Zelenszkij, veszélyes. Egy szörnyeteget tápláltok
– jelentette ki, majd megjegyezte hogy
Zelenszkij nem a hazáját védi, hanem saját népét áldozza fel a NATO és az Egyesült Államok érdekeiért cserébe.
A jelek szerint az Európai Unió is arra készül, hogy még jobban elmélyítse a háborút; vezető uniós tisztségviselők egyre többször hangoztatják, hogy az uniónak közösen kellene befektetnie a lőszerbeszerzésbe, hogy a tagállamok egységesen segítsék Ukrajnát – a V4NA a napokban számolt be erről ebben a cikkben.
Otthonok tízezreit rombolja le, életeket tör derékba a háború
Nyugaton eleinte az emberek nem érzékelték, mekkora pusztítást, szenvedést és milyen borzalmakat okoz egy háború, ma azonban már egyre többen gondolják úgy, hogy minél hamarabb béketárgyalásokra van szükség, amit azonnali tűzszünet előz meg.
Vannak olyan országok, ahol már óriási tüntetéseket szerveznek, az emberek utcára vonulnak és azt követelik a nyugati hatalmaktól, hogy ne szállítsanak több fegyvert Ukrajnába, mert azzal csak még jobban elmélyítik a háborút. Sokan attól rettegnek, hogy emiatt egyre valószínűbb, hogy a harcok átterjednek más európai országokra is, esetleg egy újabb világháború tör ki.
Németországban egyébként rendkívül megosztó téma a háború. Nemrég a harcok első napjaiban Kijev közelében szétlőtt orosz tankot állítottak a berlini orosz nagykövetség épülete elé, hogy megemlékezzenek az elesett katonákról és áldozatokról. A tank kiállításáról egy berlini bíróság 2022 őszén döntött. Ítéletüket azzal indokolták, hogy ez egy olyan véleménynyilvánítás, ami belefér a szólásszabadságba. Berlin egyik kerületének, az egykori Kelet- és Nyugat-Berlin határán fekvő Mittének a vezetése tavaly nyáron elutasította a tank kiállítását, mondván, kegyeletsértő, mert minden bizonnyal emberek lelték benne halálukat.
Hogy mekkora pusztítást okoz egy háború, azt jól mutatják azok a fotók és videók, amelyek szétbombázott, szinte a földig rombolt lakónegyedekről készültek. A fegyverek pedig nem válogatnak: orosz és ukrán lőszerek és rakéták egyaránt civilek életét veszélyeztetik. A háború kezdete óta több millió ember veszítette el az otthonát egy eltévedt vagy egy eltérített rakéta miatt, de gyakoriak a célzott rakétatámadások is.
A háború következménye: az emberek élete örökre megváltozott
Azok az emberek, akik ezekben a lakóházakban éltek a családjaikkal, mostanra vagy a fronton harcolnak, vagy meghaltak a harcokban, sokan pedig elmenekültek egy másik városba, de rengetegen hagyták el Ukrajnát, és valamelyik nyugati országban kerestek menedéket.
Vannak még barátaink Herszonban. Mindennap ágyúznak, és a szomszédaink házai részben elpusztultak. Minden este lefekvés előtt eszembe jutnak a szülővárosom utcái és épületei
– mondja a New York magazinnak egy fiatal lány, aki Franciaországba menekült, először egyedül, majd később az anyjának is sikerült kijutnia az országból.
Azok, akik továbbra is a háború sújtotta országban élnek, vagy azért vannak még ott, mert katonakorú férfiak és nem engedik ki őket, vagy azért mert nincs hova menniük.
Annyira szomorú vagyok, hogy a katonák erre a sz…rra pazarolják az idejüket, az eszüket, az életüket. És én is. Néhány napja lettem 30 éves, és ez a háború eddig egy évet lopott el az életemből
– mondja a lapnak egy fiatal ukrán férfi. Egy másik pedig, aki szintén Ukrajnában maradt, arról beszélt, hogy mentálisan tönkretette az elmúlt egy év, és a munkáját is abba kellett hagynia.
Körülbelül egy hónapja elkezdtem gyógyszert szedni szorongás és depresszió ellen, és most pszichiáter felügyelete alatt állok
– jegyezte meg a férfi.
Már Ukrajnán is túlnőtt a háborús hangulat
A háborús hangulat már egy ideje túlnőtt Ukrajnán, és egyre több európai országban kerül szóba annak lehetősége, hogy a harcok átterjednek más államokba. Svédországban az egyház nemrég arra utasította a plébániákat, hogy a háborús és vészterhes időkre való tekintettel növeljék a temetkezési kapacitásaikat.
Vagyis az utasítás értelmében a plébániáknak meg kell teremteniük a több temetés feltételeit.
Az elhunytak temetésével kapcsolatos teendők tekintetében a svéd egyház a polgári védelem szerves része. A temetkezési törvény ugyanis előírja, hogy minden egyes egyházközségnek mint a temetkezési szolgáltatásokért felelős fő szervnek intézkednie kell, hogy szükségállapot idején képesek legyenek kielégíteni a megnövekedett igényeket. Érdemes megjegyezni, hogy még a koronavírus-járvány alatt sem fordult elő, hogy ilyen előzetes intézkedéseket eszközöltek volna Svédországban, pedig naponta százak, ezrek haltak meg a betegség miatt.
Az eredeti cikk Milliók veszítették el az otthonaikat, életeket tör derékba a háború címen érhető el a V4NA Hírügynökség oldalán.
Orosz–ukrán háború 
