Túszul akarták ejteni Scholzot, majd bilincsbe verve a tévében mutatni

Már konkrét, a kabinetalakításra vonatkozó tervekkel állt elő a németországi szélsőjobboldali Reichsbürger nevű hálózat, mikor tavaly decemberben letartóztatták tagjait. Éppen egy nappal azelőtt, hogy a Reichstag épületébe berontottak volna, túszul ejtve a minisztereket és Olaf Scholz kancellárt. Tervük szerint Németország élére egy herceget, a 71 éves XIII. Reuss Henriket állították volna.

Bundestag 05 July 2023, Berlin: Chancellor Olaf Scholz (SPD) takes part in the government questioning in the Bundestag. Photo: Kay Nietfeld/dpa (Photo by KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: Europress/AFP/Kay Nietfeld

Megrohamozni a német parlamentnek otthont adó Reichstag épületét az alsóház ülésén, majd túszul ejteni a plenáris ülésen jelen lévő minisztereket és a szövetségi kancellárt – ezzel a tervvel akarták bilincsbe verni Olaf Scholz német kancellárt a szélsőjobboldali Reichsbürger nevű hálózat tagjai. A Bild német bulvárlap közlése szerint a szélsőségesek tavaly decemberben puccsal akarták átvenni a hatalmat Németországban, mindezt élőben közvetítve a tévében. Az akciót tavaly december 8-án tervezték végrehajtani, egy nappal azelőtt, hogy letartóztatták őket.

A hatóságok körülbelül 1800 hangfelvételt és mintegy 200 ezer oldalnyi dokumentumot foglaltak le, melyek vizsgálata továbbra is tart, ám előzetes becslések szerint az érintetteket akár tíz év börtönbüntetésre is ítélhetik.

A hatóságok a razziák során 19 embert vettek őrizetbe, köztük van Heinrich Reuss, vagyis XIII. Reuss Henrik herceg is, aki az egyik utolsó leszármazottja annak a dinasztiának, mely egykor Kelet-Németországot uralta. A puccsisták tavaly abban bíztak, Scholzot elmozdítva a kancellári székből, a 71 éves herceget tehetik meg Németország uralkodójává.

A tavalyi razzia során élettársát, egy Vitalia B. néven azonosított hölgyet is letartóztattak azzal a váddal, hogy a puccshoz Oroszországtól kért segítséget Moszkva lipcsei főkonzulátusán. A német sajtó szerint december 8-ra időpontot is egyeztetett velük a herceg nevében. Annak jelét azonban nem találták a hatóságok, hogy az oroszok partnerek lettek volna az akcióban, a berlini orosz nagykövetség szóvivője egyenesen tagadta, hogy közük lenne a történtekhez. Szintén az orosz szálak miatt tartóztatták le a Reichsbürger egyik tagját is: Frank R. e-mailben kérte a lipcsei főkonzulátust, hogy ismerjék el a Henrik herceg által vezetett Németországot.

A nyomozásból továbbá az is kiderült, rendőrségi közbelépés esetén Oroszországba vagy Görögországba menekült volna az elkövetők zöme, ám akadt olyan is – a 70 éves Rüdiger von Pescatore veterán alezredes –, aki Dél-Amerikában látta a jövőjét.

A Reichsbürger egyébként már a hatalomátvételre és a kabinet megalakítására is készült: irodákat állítottak fel és azt is beosztották, ki melyik tárcát fogja vezetni. 

Nem tartják jó kancellárnak Olaf Scholzot

Felmérések szerint a német lakosság egyre elégedetlenebb a német kancellárral. A ZDF német közszolgálati televízió által készíttetett közvélemény-kutatás arra mutatott rá, a megkérdezettek 73 százaléka nem elégedett Olaf Scholz kommunikációs készségeivel: a legtöbb bírálatot arra vonatkozóan kapta, hogy az interjúk alkalmával nem ad konkrét válaszokat a kérdésekre és nem is tartják túl magabiztos politikusnak. Egyes vélemények szerint a kancellár kifejezetten árt a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek alkotta közlekedésilámpa-koalíció hírnevének.

A válaszadók 57 százaléka azt mondta, a kormány klímapolitikája negatív hatással van Németország gazdasági fejlődésére, mindössze tíz százalékuk értett egyet az intézkedésekkel.

A menekültpolitikával kapcsolatban sem elégedettek a németek, 52 százalékuk szerint nem tud megbirkózni Berlin a hatalmas menekültáradattal. Az országba ugyanis egyre több illegális migráns érkezik, idén január és június között több mint 162 ezer menedékjogi kérelmet regisztrált a menekültügyi hivatal. A legtöbben Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkeznek, az afrikai országokból pedig körülbelül húszezren érték el Nyugat-Európát.

A kérdések között szerepelt továbbá az ukrajnai háború is. Arra a kérdésre, hogy Németországnak sürgetni-e kell-e Ukrajnát, hogy elfogadja Moszkva területi követeléseit, a válaszadók 42 százaléka nemmel felelt, ám 40 százalékuk egyetértett.

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: AFP/DPA/Kay Nietfeld)