Eszterhai Viktor a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója, valamint Németh Ferenc, Ármás Julianna, Orosz Anna és Viola Cintia kutatók részvételével a Magyar Külügyi Intézetben mutatták be a Budapest Balkans Forum (BBF On Tour) rendezvényt.
Az első eseményük a héten volt Szkopjéban, de azt tervezik, hogy a 2024. márciusában rendezendő Budapest Balkán Fórumig körbejárják havonta a balkáni országokat, jövő héten már Pristinában tartják meg a rendezvényt.
Mint Eszterhai Viktor igazgató elmondta, a Külügyi Intézet kiemelt területe a Balkán, amelyet sokszor alulkutatottnak látnak, és kevésbé ismert nyugaton, mint más területek, de nagyon sokat dolgoztak azért a munkatársaikkal, hogy ezen tudjanak változtatni.
A Balkánon mindig történik valami, az EU bővítése hatalmas kérdés lesz, rendesen ad témát a következő időszakban
− tette hozzá Eszterhai.
2024 márciusában kerül sor a nyolcadik Budapest Balkán Fórumra, ami Európa legnagyobb balkáni témájú rendezvénye.
Tavaly négy külügyminisztert láttak vendégül az eseményen, hiszen itt volt a szerb, az észak-macedón és az albán tárcavezető is. Mint az igazgató kiemelte, azért is tartja jónak ezt a beszélgetést, mert nincs egy előre megadott politikai irányvonal, ami mentén menni akarnak, szabad, kiváló viták alakulhatnak ki.
Hozzátette, hogy a következő fórum egyik fontos pillére a gazdasági kérdések lesznek, mint például, hogy lehetne Magyarország kapcsolatait a régióval mélyíteni, de előkerül az energetikai kérdés is. Idén gazdasági minisztereket szeretnének meghívni a rendezvényre.
Új formátummal jelentkezünk, ami nem más, mint a Budapest Balkans Forum on Tour, hogy ne csak beszéljünk a Balkánról, hanem menjünk is oda − emelte ki az igazgató.
Mint mondta, fontos nekik, hogy ott helyben tudjanak szakértőkkel beszélni, szeretnék, hogy kialakuljon egy nagyon mély szakértői együttműködés, amiből rengeteget profitálhatnak. Szeretnék hosszú távon különböző ösztöndíjprogramokkal idehozni a legjobb szakembereket, hogy rengeteg új ismeretet szerezhessenek tőlük.
Németh Ferenc, a Nyugat-Balkán kutatói program vezetője elmondta, hogy a szkopjei találkozón előtérbe kerültek Ukrajna kapcsán az unión belüli ellentétek, és az, hogy milyen reformokra van szüksége a szervezetnek, valamint hogy ezek végrehajthatóak-e.
Hozzátette, hogy Szkopjéban cseh, észak-macedón, és egy brüsszelita álláspontot képviselő szakértő mellett foglaltak helyet, amiből rengeteget tanulhat mindenki.
Ármás Julianna kutató, aki szintén részt vett az észak-macedón fővárosban tartott rendezvényen, elmondta:
Azzal mindenki egyetértett, hogy az egy politikai döntés lesz, ha megvalósul az EU bővítése Ukrajnával, ami egy vitagenerálás a nyugat-balkániakkal szemben is, hiszen az észak-macedónok mindent megtettek és még mindig azt érezhetik, hogy csak az EU előszobájában vannak.
Orosz Anna kutató pedig már a következő, belgrádi eseménnyel kapcsolatban elmondta, hogy az EU klímapolitikájának és klímacéljainak megfogalmazásával kapcsolatban megváltoztak az elvárások. Nemcsak hazánkra, hanem a nyugat-balkáni térségre mint potenciális tagjelöltekre is kihat, hiszen erős nyomás van rajtuk is, hogy igazodjanak az EU-s irányvonalhoz. A szerb–magyar találkozón a közös szerb–magyar gázkereskedő vállalatról is beszélnek majd.
Kormányzati, vállalati és szakértői szint is képviseltetni fogja magát a szerb–magyar találkozón.
Újságírói kérdésre Ármás elmondta, hogy a szerb–koszovói válságban főleg a közvélemény félelme az, hogy háború törhet ki. Mint mondta, a magyaroknak általánosságban van egy sztereotípiájuk a Balkánnal kapcsolatban. Elmondása szerint
a helyiek nem érzik annyira ezt a helyzetet tragikusnak vagy veszélyesnek, mint mi, ez is mutatja, hogy milyen szerencsések vagyunk, hiszen ez nekünk már konfliktus, ami nekik a mindennapokat jelenti.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Andrej Isakovic/AFP)
