Németh Ferenc, a Nyugat-Balkán kutatói program vezetője elmondta, hogy a szkopjei találkozón előtérbe kerültek Ukrajna kapcsán az unión belüli ellentétek, és az, hogy milyen reformokra van szüksége a szervezetnek, valamint hogy ezek végrehajthatóak-e.
Hozzátette, hogy Szkopjéban cseh, észak-macedón, és egy brüsszelita álláspontot képviselő szakértő mellett foglaltak helyet, amiből rengeteget tanulhat mindenki.
Ármás Julianna kutató, aki szintén részt vett az észak-macedón fővárosban tartott rendezvényen, elmondta:
Azzal mindenki egyetértett, hogy az egy politikai döntés lesz, ha megvalósul az EU bővítése Ukrajnával, ami egy vitagenerálás a nyugat-balkániakkal szemben is, hiszen az észak-macedónok mindent megtettek és még mindig azt érezhetik, hogy csak az EU előszobájában vannak.
Orosz Anna kutató pedig már a következő, belgrádi eseménnyel kapcsolatban elmondta, hogy az EU klímapolitikájának és klímacéljainak megfogalmazásával kapcsolatban megváltoztak az elvárások. Nemcsak hazánkra, hanem a nyugat-balkáni térségre mint potenciális tagjelöltekre is kihat, hiszen erős nyomás van rajtuk is, hogy igazodjanak az EU-s irányvonalhoz. A szerb–magyar találkozón a közös szerb–magyar gázkereskedő vállalatról is beszélnek majd.
Kormányzati, vállalati és szakértői szint is képviseltetni fogja magát a szerb–magyar találkozón.
Újságírói kérdésre Ármás elmondta, hogy a szerb–koszovói válságban főleg a közvélemény félelme az, hogy háború törhet ki. Mint mondta, a magyaroknak általánosságban van egy sztereotípiájuk a Balkánnal kapcsolatban. Elmondása szerint
a helyiek nem érzik annyira ezt a helyzetet tragikusnak vagy veszélyesnek, mint mi, ez is mutatja, hogy milyen szerencsések vagyunk, hiszen ez nekünk már konfliktus, ami nekik a mindennapokat jelenti.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Andrej Isakovic/AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!