Svédországban egyre gyakoribbá válik, hogy a gazdasági életben is óriási részt vállalnak a migránshátterű személyekből álló bűnszervezetek.
Látjuk, hogy az egészségügyi szolgálatba is betörnek, egészségügyi központokat és oltási klinikákat működtetnek. Azt is látjuk, hogy ugyanezek az emberek olyan cégeket igazgatnak, amelyek ellen adócsalás miatt indítottunk eljárást. Ezek a bűnszervezetek pedig gyakran pénzt kapnak az önkormányzatoktól a kísérő nélküli gyermekek gondozására
– magyarázta Sara Persson, a svéd Gazdasági Bűnözés Elleni Hatóság bűnmegelőzési szakértője.
A gazdasági életbe való beszivárgással kapcsolatban lapunknak nyilatkozott Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, aki szerint az alapjaiban elhibázott svéd migrációs politikából úgy tűnik, hogy már nincs visszaút.
A skandináv állam a II. világháború után kiváló életminőséget és közbiztonságot biztosított polgárainak. Az erős gazdasági növekedés mellett a magas személyijövedelemadó-kulcsok miatt a közszolgáltatásokra – egészségügyre, oktatásra és szociális területre – is sokat tudtak költeni. Ez volt a titka a svéd jóléti modellnek, a baloldali kormányok hosszú évtizedeken keresztül fent tudták tartani a prosperitást.
– mondta Pindroch, aki szerint ennek a modellnek súlyos ára volt, mégpedig az, hogy hasonlóan Németországhoz, egyre több bevándorlót kellett befogadni. Eleinte azért, hogy azokat a munkaköröket, amelyeket a svédek már nem akartak betölteni a külföldiekkel pótolják.
Az elmúlt évtizedekben viszont már nem a munkalehetőség, hanem inkább a munkanélküli-segély, illetve a lakhatási támogatások magas összege miatt vonzó a migránsok számára Svédország, amely 2015 óta több mint egymillió migránst fogadott be. Összességében kétmillióra tehető a svéd migránshátterű állampolgárok száma. Ez azért is megdöbbentő adat, mert az ország lakossága 10,4 millió fő, tehát csak néhány százezerrel több mint Magyarországé. Svédországról nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem nemzetállam.
– tette hozzá a vezető elemző, majd kiemelte, hogy a tömeges bevándorlás már teher, és a növekvő társadalmi feszültségek forrása a skandináv államban. A svédek ugyanis rossz szemmel néznek a túlnyomórészt munkanélküli-segélyen élő idegenekre, akik már a nyelvet sem tanulják meg, no-go zónákat alakítanak ki, a migránshátterű bandák randalírozása a pedig a svéd mindennapok részévé vált. A szexuális zaklatásos bűncselekmények száma is drasztikusan megnőtt az országban.
A tömeges, ellenőrizetlen migránsáradattal természetesen szervezett bűnözői körök is megérkeztek Svédországba. Ezek a csoportok eddig az utcai harcokban, a kábítószer-kereskedelemben váltak hírhedtté. Manapság viszont – ahogy annak idején Olaszországban a maffia – legálissá próbálják tenni tevékenységüket
– jegyezte meg Pindroch, aki szerint a migránsmaffia tovább fog lépni, a gazdaság és szolgáltatások más területeire is kiterjeszthetik csápjaikat, a következő évtizedekben pedig a stratégiai ágazatokba, illetve az államigazgatásba és a politikába is beépülhetnek.
A szakértő szerint ez is a svéd migrációs modell eredménye. Azonban kiemelte, hogy véleménye szerint ez a folyamat bizonyosan nemcsak Svédországban játszódik le, hanem a többi bevándorláspárti országban is.
Borítókép: A zavargások során felgyújtott autók Malmőben (Fotó: Johan Nilsson/TT News Agency via AFP)
