– Minden alkalommal, amikor kiújulnak a palesztin–izraeli harcok, láthatjuk, hogy Európa több nagyvárosában palesztinbarát tüntetéseket tartanak, ami rávilágít a migrációnak azon aspektusára, hogy a muszlimok tömeges bevándorlásával a kontinens vallási–etnikai problémákat importált. Az 1960-ban érkező elsőgenerációs muszlim vendégmunkások magas termékenységi rátája, majd a családegyesítések átrajzolták Európa demográfiai térképét. A Pew Research Center számításai szerint több mint 25 millió muszlim él jelenleg Európában, akiket a muszlim ummához való látens összetartozás tudaton túl leginkább az Izrael-ellenesség, sőt sok esetben a zsidó állam gyűlölete köt össze – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a XXI. Század Intézet kutatója. Biró András rámutatott: a közel-keleti terrorszervezetek céljaival azonosuló radikálisoknak még csak nyíltan sem kell vállalniuk nézeteiket, mivel a terroristák jótékonysági és fedőszervezeteket használnak adománygyűjtő tevékenységeik eltitkolására.
– Legeklatánsabb példa erre az al-Aksza Alapítvány volt, amely szervezet 1997 és 2003 között évente eurómilliókat gyűjtött a Hamász fedőszervezeteként, amíg terrorfinanszírozás bizonyítékai miatt be nem tiltották az amerikai, brit, német, dán, svájci és holland hatóságok. A hálózatok tehát régóta bevált modell szerint működnek, legyen szó a Hamászról, a Hezbollahról vagy a Muszlim Testvériségről – tette hozzá a kutató.
Elmondta azt is, hogy minden országban létezik civil társadalmi szervezetek hálózata, a szervezeteket jól ismert – némely esetben akár személyesen is terrorizmussal vádolt – egyének irányítják, akik madraszákat, mecseteket vagy jótékonysági szervezeteket vezetnek. Ezen tevékenység közben nemcsak az európai muszlimoknak, hanem a Hamásznak is gyűjtenek pénzt.
A nyugati mecsetekben történő adománygyűjtés pontos mértékéről nincsenek adatok, hiszen Nyugat-Európában az államok szigorúan az egyházaktól külön választva működnek, azonban utólagosan több alkalommal nyert már bizonyítást, hogy az adományokat nem a nélkülöző palesztinok megsegítésére, hanem a Hamász felfegyverzésére használták fel Gázában.
– Az adománygyűjtésben szintén fontos szerepet játszik például a birminghami székhelyű Islamic Relief Worldwide segélyszervezet, amely az Izraeli Biztonsági Ügynökség vizsgálatai szerint az évek során központi szerepet játszott abban, hogy pénzt irányítsanak a Hamászhoz. Ennek fényében nem meglepő, hogy az izraeli kormány 2014-ben illegálisnak nyilvánította az IRW-t és megtiltotta annak ténykedését Izraelben és Ciszjordániában – hozott egy másik konkrét példát Biró András.
Más irányokból is próbálkoznak
A Hamász pénzügyi, katonai és kiképzésbeli segítséget direkt módon leginkább Irántól kap, valamint a libanoni Hezbollahtól, amelynek fegyveres szárnyát több állam is terroristaszervezetként kezeli. Indirekt módon azonban a nemzetközi közösség is hozzájárul ehhez, főképp a különböző államok és nemzetközi szervezetek segélyein keresztül.
Biró András ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Gáza a világ egyik legsúlyosabban érintett válságövezete, a nélkülöző palesztin civilek megsegítésére az elmúlt harminc évben immár több mint tízmilliárd dollár érkezett be a Palesztin Nemzeti Hatósághoz. Azonban miután a Gázai övezet a Hamász uralma alatt áll, a pénzügyi segélyek és ellátmányok jelentős része nem a szenvedő lakosságnál, hanem valószínűsíthetően a terrorszervezetnél kötnek ki.
A terror sújtotta térségekben tehát jelentős problémát jelent az adományok célzott helybejuttatása.
Nem véletlen, hogy a mostani események tükrében az európai államok és az Európai Bizottság is „sürgős felülvizsgálatot indítanak” a palesztinoknak nyújtott támogatásukról, megpróbálva tisztázni, hogy a fejlesztési pénzek és humanitárius támogatások közvetetten sem tették lehetővé az Izrael elleni terrortámadást.
