Nyugat-Európából finanszírozzák a Hamász-féle terrorszervezeteket

Sok esetben csak utólag derül fény arra, hogy segélyszervezeteken keresztül a Gázai övezetbe küldött pénz a terroristák kezébe kerül, és hiába derül ki egy-egy ilyen eset, újabb fedőszervezeteket kezdenek működtetni. Eurómilliók áramlanak továbbá a Nyugat-Európában működő mecsetekből is az arab világba, ezekre a pénzekre a szekularizáció miatt egyáltalán nem látnak rá azok az államok, ahol a vallási helyeket működtetik.

A 2023 májusában átadott Arrahma mecset a franciaországi Marseille városában. (Fotó: Facebook) Forrás: Facebook

Más irányokból is próbálkoznak

A Hamász pénzügyi, katonai és kiképzésbeli segítséget direkt módon leginkább Irántól kap, valamint a libanoni Hezbollahtól, amelynek fegyveres szárnyát több állam is terroristaszervezetként kezeli. Indirekt módon azonban a nemzetközi közösség is hozzájárul ehhez, főképp a különböző államok és nemzetközi szervezetek segélyein keresztül. 

Biró András ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Gáza a világ egyik legsúlyosabban érintett válságövezete, a nélkülöző palesztin civilek megsegítésére az elmúlt harminc évben immár több mint tízmilliárd dollár érkezett be a Palesztin Nemzeti Hatósághoz. Azonban miután a Gázai övezet a Hamász uralma alatt áll, a pénzügyi segélyek és ellátmányok jelentős része nem a szenvedő lakosságnál, hanem valószínűsíthetően a terrorszervezetnél kötnek ki. 

A terror sújtotta térségekben tehát jelentős problémát jelent az adományok célzott helybejuttatása.

Nem véletlen, hogy a mostani események tükrében az európai államok és az Európai Bizottság is „sürgős felülvizsgálatot indítanak” a palesztinoknak nyújtott támogatásukról, megpróbálva tisztázni, hogy a fejlesztési pénzek és humanitárius támogatások közvetetten sem tették lehetővé az Izrael elleni terrortámadást.

A Hamász emellett más alternatív módokon is próbált forrásokhoz jutni, például kriptovalutákon keresztül, amelyeknek nyomon követése kihívások elé állítja a szabályozókat. Noha a szervezet 2023 áprilisában bejelentette, hogy a donorok védelme érdekében felfüggeszti a bitcoin kriptovaluta útján történő adománygyűjtést, nincs kizárva annak lehetősége, hogy a digitális pénz nyújtotta kiskapukat továbbra is kihasználja a terrorszervezet.

– Szintén nem elhanyagolható bevételt jelent, hogy a palesztinok ügyével szimpatizálók nagylelkű adományok formájában járulnak hozzá – hol szándékkal, hol szándék nélkül – a terrorszervezet pénzügyi stabilitásához. A sajtóban például már 1996-ban széleskörűen beszámoltak egy CIA-dokumentumról, hogy a Hamászhoz hasonló terrorista szervezetek jótékonysági szervezeteket működtetnek, például a Human Appeal londoni irodája is szervezett gyűjtéseket, amely pénzek a Hamásznál kötöttek ki – mutatott rá a kutató. 

Véget vethet a Közel-Kelet stabilizációs folyamatának a palesztin terror 

Biró András úgy látja, hogy az utóbbi években egyfajta enyhülés következett be a Közel-Keleten, ami nem függetleníthető attól, hogy Teherán, Rijád és Ankara is felismerte a világrend változását, és közös érdekeik mentén regionális deeszkalációba kezdtek. 

– Irán és Szaúd–Arábia – nem véletlenül kínai közvetítéssel – helyreállították diplomáciai kapcsolataikat és kölcsönösen újra nyitották nagykövetségeiket a másik ország fővárosában. Emellett az Arab-félszigeten fekvő ország Törökországgal is rendezte viszonyát, ami a Hasogdzsi gyilkosság után komoly fegyverténynek tekinthető – fejtegette.

Hozzátette, hogy bár mindez nem jelenti azt, hogy a béke és prosperitás korszaka köszöntött a Közel-Keletre, azonban a kialakuló multipolaritás azt eredményezi, hogy ezen országok egyszerre kooperálnak a közös célok mentén, de versengenek is egymással a befolyásért. 

A térségbeli békefolyamatokból viszont eddig Izrael is profitált, gondoljunk csak arra, hogy a Donald Trump által tető alá hozott Ábrahám-egyezmény részeként a közel-keleti és észak-afrikai régió több állama is normalizálta kapcsolatait Izraellel (Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Marokkó, Szudán), valamint a történelmi szaúdi–izraeli kiegyezés is jó ideje napirenden volt. 

A Hamász terrorakciója Izrael ellen viszont most zárójelbe tette mindezt, a palesztin kérdés tematizálja a térség országainak közéletét, állásfoglalásra kényszerítve a muszlim többségű államokat, amelyek nagy része most óvatos diplomáciai manőverezésbe kezdett. – Nem véletlen, hogy Egyiptom, Katar, Szaúd-Arábia és Törökország is a békés rendezésre szólították fel a feleket és a kétállami megoldás szükségességet hangsúlyozzák, mint a tartós béke előfeltételét – jelezte a kutató. 

Borítókép: A 2023 májusában átadott Arrahma mecset a franciaországi Marseille városában (Forrás: Facebook)