Az EB elnökének személyére először az EU-s kormány- és államfőkből álló Európai Tanács tesz javaslatot minősített többségi szavazással (ehhez legalább tizenöt ország támogatása kell, amely államok az uniós lakosság 65 százalékát képviselik), a döntésnél pedig figyelembe veszik a legutolsó EP-választások eredményét (a legnagyobb pártból bárki kiválasztható). Ez a jelölt ezt követően hivatalos választási folyamaton vesz részt az Európai Parlamentben (EP).
– Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető, aki nyilvánosan is kijelentette, hogy nem támogatná a második mandátumot, ugyanakkor az Európai Tanácsban az elnök jelölésről rendhagyó módon nem konszenzussal, hanem minősített többséggel döntenek. Ha megválasztják, milyen bánásmódban részesülhet Magyarország a következő öt évben?
–Az európai fősodor inkorrekt aknamunkája következtében Magyarország helyzete eleve sokkal bonyolultabb már most is, mint például a Barroso-ciklusok idején, von der Leyenék kezdeményezték a jogállamisági feltételességi eljárást hazánkkal szemben, és ugyancsak az EB javaslatára a helyreállítási alap kifizetéseit is (lényegében politikai) feltételekhez kötötték, a testület továbbá – önkényes módon – blokkolta a 2021-től megnyílt felzárkóztatási támogatások egy részének kifizetését is az úgy nevezett horizontális feltételek bevetésével.
Az EB így is igen messzire ment el Magyarországgal szemben, és most már az Európai Unió egységét is képes veszélyeztetni.
Miközben az EU intézményeinek a szerződések szellemében elő kellene mozdítaniuk a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást, ma az EB sokkal inkább az integrációs közösségen belüli megosztottságot élezi ki, illetve ezt a tendenciát fokozza. Fontos fejleménye az utóbbi időszaknak, hogy a 2024. február 1-jén tartott rendkívüli EU-csúcson Ukrajna uniós támogatásának ügyében megszületett az alku, az Európai Tanács erről egyhangúlag döntött, így ennek keretében 2027-ig további 50 milliárd eurót kap a háborúban álló kelet-európai ország.
Bár az EB elnöke, ha normakövető volna, nem tehetne különbséget a tagországok között politikai szimpátia alapján, a gyakorlat azt mutatja, hogy Brüsszel a kettős mérce élharcosává vált, és képes bármilyen politikai boszorkányüldözést folytatni azon tagállamokkal szemben, amelyek nem felelnek meg a balliberális fősodor elvárásainak.
– A híresztelések szerint Donald Tusk pártja is támogatja majd az újrázásban a jelenlegi elnököt. Tovább nő ezzel a távolság Budapest és Varsó között?
– Lengyelország EP-képviselőinek a száma jelenleg 52, a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció pártjai között vannak EPP-, Zöldek- és Renew-tagok is. Tusk pártja a Polgári Platform, amely az EPP tagja és jelenleg 11 képviselője van az EP-ben. A Portland Communications 2024. január 24–31. közötti felmérése szerint a Polgári Koalíció 35 EP-mandátumra számíthat, fontos azonban megjegyezni, hogy a koalícióban mások is vannak a Polgári Platform mellett – bár könnyen lehet, hogy e tekintetben is beállnak Tusk mögé. 2019-ben a Polgári Koalíciót 27 százalékon mérték, míg a jelenlegi támogatottsága 32 százalék, így elképzelhető, hogy valamivel több mandátuma lesz Tusk pártjának, mint az öt évvel ezelőtti EP-választást követően.
A magyar és a lengyel kormány között jelenleg is hatalmas szakadék tátong, hiszen a lengyel kormányfő egy hungarofób brüsszelita, a hazánkat legtöbbször támadó politikusok egyike, továbbá a magyar kormány a jogállamiság talaján helyezkedik el, míg Lengyelországban a választásokat követő hónapokban olyan cselekményeknek lehettünk szemtanúi, amelyek sehogy sem egyeztethetők össze a demokrácia alapelveivel. A fentiek ellenére Magyarország továbbra is a lengyelek barátja, a magyar kormány pedig fontosnak tartja a V4-ek együttműködését – mind gazdasági, mind politikai síkon.
Hazánk kész bárkivel szövetségre lépni az EU-ban, aki tiszteletben tartja szuverenitásunkat, illetve partnerként tekint ránk.
– A választások után újrarendeződik az Európai Parlament is. A jelenlegi előrejelzések szerint bizonyos mértékű jobbratolódás várható az intézményben, ami az elmúlt években egyre erőszakosabban igyekszik nyomást gyakorolni a bizottságra. Számíthatunk arra, hogy egy valamelyest erősödő jobboldal révén egy új Ursula von der Leyent ismerhetünk meg a következő ciklusban?
– Az EP-ben jelenleg 705 képviselői hely van, júniusban viszont 720 mandátumról dönthetnek a választók. A Politico 2024. január 26-án publikált kutatása szerint ha aznap tartottak volna EP-választást, a következő ötéves ciklusban is az EPP lenne a legnagyobb pártcsalád, azonban szignifikáns megerősödésre kizárólag az ECR és az ID számíthat, esetükben 30, illetve 60 százaláékos mandátumszám-növekedést várhatunk. A parlamenti többséghez 361 mandátum szükséges. Minden mértékadó kutatás szerint a jobboldal megerősödésére számíthatunk, azonban – mivel az EPP már a baloldalhoz húz – a valódi konzervatív, szuverenista oldal, vélelmezhetően, továbbra sem szerez parlamenti többséget, viszont markánsan megerősödhet.
Ursula von der Leyen CDU-s német politikus, korábbi védelmi miniszter 2019-ben relatíve jó opció volt, pláne annak »relációjában«, hogy Manfred Weber és Frans Timmermans globalista, baloldali politikusok voltak a további lehetőségek.
Fontos, hogy, bár végső soron az EP dönt az EB elnökének személyéről, az EP-nek az Európai Tanács által javasolt új bizottsági elnököt kell abszolút többséggel jóváhagynia (az összes európai parlamenti képviselő fele plusz egy). A tagállamok állam- és kormányfői között jelentős többségben vannak a baloldali politikusok, így szinte kizárt, hogy egy nemzeti szuverenitást a politikája középpontjába helyező, jobboldali jelöltet javasolnának az EP-nek. Von der Leyen a legnagyobb pártcsalád, az EPP tagja, ők valószínűleg támogatni fogják, illetve számos gesztust tett nemcsak a Soroshoz köthető szervezeteknek, de a parlamenti baloldalnak, zöldeknek és a liberálisoknak is, így elvileg részben az ő szavazatukra is számíthat. Mivel azonban a csúcsjelölti rendszert, lényegében a bizottság elnöke kijelölési jogát kicsavarták az EP kezéből, Ursula Von der Leyennek még nem tanácsos előre innia a medve bőrére.
Legutóbb éppen a magyarok határozott kiállása döntött az EB-elnök személyét illetően, nem kizárt, hogy újabb meglepetést okoz a magyar kormánypárti delegáció Brüsszelben.
