A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) hétfői ülése után tartott sajtótájékoztatón megtörtént a nagy bejelentés: Ursula von der Leyen duplázna, ismét az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázik.
Amikor felmerült a kérdés, hogy el tudnám-e képzelni, hogy az Európai Bizottság elnöke legyek, ösztönösen azonnal igent mondtam. Ma, öt évvel később, tudatos és átgondolt döntést hozok. Szeretnék indulni a második ciklusra
– fogalmazott szándékairól az egykori német védelmi miniszter.
Hogyan választják az Európai Bizottság elnökét?
A bizottság elnökét az európai parlamenti választásokat követően az Európai Parlament választja meg öt évre. Az Európai Tanács (az uniós állam- és kormányfőket tömörítő szerv) tesz javaslatot a parlamentnek az elnökjelölt személyére. Egyelőre az Európai Néppárt (EPP) vezeti a felméréseket a júniusi európai parlamenti választások előtt, így a következő bizottság élére a saját jelöltjét javasolhatná.
Ha Ursula von der Leyen elnyeri az uniós vezetők támogatását, von der Leyennek az új parlamentben a képviselők többségét kellene megszereznie ahhoz, hogy hivatalba léphessen.
A következő feltételeknek kell teljesülniük az újrázáshoz, miután hétfőn a CDU támogatását elnyerte a jelenlegi elnök:
- az Európai Néppártban két további nemzeti párt támogatását kell kapja;
- ha ez megtörtént, akkor az EPP vezető jelöltjévé válhat (egy hivatalos bejelentéssel, amire március elején Bukarestben lehetőség is nyílna).
- A júniusi választások eredményét figyelembe véve az Európai Tanács tesz javaslatot a bizottság új elnökének személyére. Tehát amennyiben a Néppárt a választások után átalakuló Európai Parlamentben megmarad a legerősebb pártcsaládnak – márpedig várhatóan megmarad –, a saját vezető jelöltje kerülhet az Európai Tanács horizontjára mint javasolandó személy.
- Az Európai Tanács elfogadhatja ezt és hivatalosan javasolhatja az Európai Parlament egésze elé Ursula von der Leyent.
- Az Európai Parlament a képviselőinek többségének támogatásával hagyja jóvá az elnök személyét.
Az elnök jelölésről az Európai Tanácsban rendhagyó módon nem konszenzussal, hanem minősített többséggel döntenek