– Szerkesztőségünk volt az egyik azok közül, melyek azonnal érzékenyen reagáltak az 1956-os események fájdalmas orosz félreértelmezésére. Ha jól emlékszünk, valami olyasmit kérdeztünk, akkor, hogy „miért kellett egy ilyen sértéssel megalázni Magyarországot”. Valójában mi történt? Hogyan lett az ’56-os forradalom náci felkelés az orosz tankönyvekben?
Hogyan lett az ’56-os forradalom náci felkelés az orosz tankönyvekben?
„A tankönyvről szóló hír egy elfogult hírügynökségtől és szándékosan torzított formában jutott el a magyar médiához” – jelentette ki Sztanyiszlavov Jevgenyij Arnoldovics. Oroszország budapesti nagykövete a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta, az ügy valószínűleg ezért váltott ki túlzott reakciót.

– Nem titok, hogy a két nép közös történelmében vannak összetett kérdések, amelyek folyamatos figyelmet és kiegyensúlyozott hozzáállást igényelnek. Ezek nem tegnap keletkeztek, és nem oldhatók meg egyik napról a másikra. Az ilyen ügyeknél az a fontos, hogy miként közelítsük meg őket. Ennek a megközelítésnek, véleményem szerint, legalább a következő elemeket kell magában foglalnia: először is, a múltbéli eseményeket lehetetlen mai szemszögből megítélni úgy, hogy a történelmi kontextust és az akkori viszonyokat figyelmen kívül hagyjuk. Épp ezért nagyon fontos, hogy szakmai diskurzust folytassunk történész szakértők és olyanok bevonásával, akik szemtanúi voltak a történelmi eseményeknek. Másodszor pedig, politikai akaratra van szükség annak felismeréséhez, hogy bizonyos döntések hibásak voltak, és hogy továbblépjünk az országközi kapcsolatok elmélyítésében. Végezetül kiemelném, hogy rendkívül rövidlátó dolog a múlt tragikus eseményeit arra használni, hogy a jelenlegi valós helyzetből, opportunistaként, politikai hasznot húzzunk. Különösen szerencsétlen, ha ezt egy külső, harmadik fél teszi. Az 1956-os eseménysorozat kétségtelenül a közös történelmünk komplex, összetett kérdéseinek egyike, amelyek aprólékos, megfontolt hozzáállást igényelnek. Szeretném biztosítani önöket, hogy a modern Oroszország tiszteletben tartja a magyar nép történelmi emlékeit, és mindig arra törekszik, hogy pontosan a a fent vázolt hozzáállást kövesse. 1992 novemberében Jelcin elnök budapesti látogatása során nyilvánosan is beszélt erről a kérdésről. Akkor, mintegy szimbolikusan, a magyar fél rendelkezésére bocsátotta az 1956-os eseményekről szóló archív dokumentumokat, és hibának ismerte el a régi szovjet vezetés tetteit. Később, 2006-ban Putyin elnök Budapesten megjegyezte, hogy a múlt minden problémája ellenére, amelyhez kétségtelenül hozzátartozik 1956, a jövőre kell gondolni és fejleszteni kell a kétoldalú kapcsolatainkat, együttműködésünket. Tavaly a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén Putyin elnök megismételte, hogy Oroszország már régóta hibának ismerte el a Szovjetunió politikájának ezt a részét, és hangsúlyozta, hogy „a külpolitika területén nem lehet olyat tenni, ami egyértelműen ellentétes más nemzetek érdekeivel”. Később, októberben, megismételte korábbi kijelentéseit, megjegyezve, hogy Magyarországon akkoriban komoly belső tiltakozások voltak, ugyanakkor rámutatott a nyugati országok szerepére is a magyar társadalom problémáinak továbbszításában. Politikai szempontból tehát ezt a témát lezártnak tekintjük.
Ami az 1956-os felkelés történelmi kontextusban történő értékelését illeti, e e célra működik egy megfelelő kétoldalú bizottság, amely – szükség esetén – újrakezdheti tevékenységét. Egy ilyen szakszerű és felelősségteljes beszélgetés, többek közt, lehetővé tenné annak történelem opportunista módon történő átírásának kizárását, a kényelmetlen tényeket elhagyását, valamint az aktív résztvevők szerepének elhallgatását. Az 1956-os magyarországi események bemutatása során természetesen nem lehet megkerülni az új orosz történelemtankönyv témáját. Egyértelműen kijelenthetem, hogy a tankönyv szerzői nem akarták vagy akarják megsérteni Magyarországot. Sajnos a tankönyvről szóló hír egy elfogult hírügynökségtől és szándékosan torzított formában jutott el a magyar médiához, és valószínűleg ezért váltott ki olyan reakciót, amit nem érdemelt volna meg. A nagykövetség jelenleg rendelkezésre álló információi szerint azonban a szerzőpáros figyelembe vette, hogy a könyv tartalma milyen vitát váltott ki a magyar társadalomban, és már tervezik, hogy némileg módosítják a szöveget.
A teljes interjút itt érhető el.
Borítókép: Sztanyiszlavov Jevgenyij Arnoldovics, az Orosz Föderáció Budapesti nagykövete (Fotó: Mirkó István)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
EU-s pénzből arra tanítják Ukrajnát, hogyan tárgyaljon az EU-val
Súlyos összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel az eset.

Zelenszkij újabb korrupcióellenes hivatalt fejezett le
Ukrajna három, korrupcióval foglalkozó hivatalt alakított át.

Neves amerikai elemző állítja, Ukrajna vereséget szenved
Az országot Oroszország-barát kormány irányíthatja majd.

Tömegesen toloncolják ki az afgánokat, Kabul tiltakozik
Iránból három hónap alatt közel kétmillió, Pakisztánból több mint 180 ezer afgánt toloncoltak ki – a tálib vezetés szerint ez sérti a nemzetközi normákat és az iszlám értékeket.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
EU-s pénzből arra tanítják Ukrajnát, hogyan tárgyaljon az EU-val
Súlyos összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel az eset.

Zelenszkij újabb korrupcióellenes hivatalt fejezett le
Ukrajna három, korrupcióval foglalkozó hivatalt alakított át.

Neves amerikai elemző állítja, Ukrajna vereséget szenved
Az országot Oroszország-barát kormány irányíthatja majd.

Tömegesen toloncolják ki az afgánokat, Kabul tiltakozik
Iránból három hónap alatt közel kétmillió, Pakisztánból több mint 180 ezer afgánt toloncoltak ki – a tálib vezetés szerint ez sérti a nemzetközi normákat és az iszlám értékeket.