– Nem titok, hogy a két nép közös történelmében vannak összetett kérdések, amelyek folyamatos figyelmet és kiegyensúlyozott hozzáállást igényelnek. Ezek nem tegnap keletkeztek, és nem oldhatók meg egyik napról a másikra. Az ilyen ügyeknél az a fontos, hogy miként közelítsük meg őket. Ennek a megközelítésnek, véleményem szerint, legalább a következő elemeket kell magában foglalnia: először is, a múltbéli eseményeket lehetetlen mai szemszögből megítélni úgy, hogy a történelmi kontextust és az akkori viszonyokat figyelmen kívül hagyjuk. Épp ezért nagyon fontos, hogy szakmai diskurzust folytassunk történész szakértők és olyanok bevonásával, akik szemtanúi voltak a történelmi eseményeknek. Másodszor pedig, politikai akaratra van szükség annak felismeréséhez, hogy bizonyos döntések hibásak voltak, és hogy továbblépjünk az országközi kapcsolatok elmélyítésében. Végezetül kiemelném, hogy rendkívül rövidlátó dolog a múlt tragikus eseményeit arra használni, hogy a jelenlegi valós helyzetből, opportunistaként, politikai hasznot húzzunk. Különösen szerencsétlen, ha ezt egy külső, harmadik fél teszi. Az 1956-os eseménysorozat kétségtelenül a közös történelmünk komplex, összetett kérdéseinek egyike, amelyek aprólékos, megfontolt hozzáállást igényelnek. Szeretném biztosítani önöket, hogy a modern Oroszország tiszteletben tartja a magyar nép történelmi emlékeit, és mindig arra törekszik, hogy pontosan a a fent vázolt hozzáállást kövesse. 1992 novemberében Jelcin elnök budapesti látogatása során nyilvánosan is beszélt erről a kérdésről. Akkor, mintegy szimbolikusan, a magyar fél rendelkezésére bocsátotta az 1956-os eseményekről szóló archív dokumentumokat, és hibának ismerte el a régi szovjet vezetés tetteit. Később, 2006-ban Putyin elnök Budapesten megjegyezte, hogy a múlt minden problémája ellenére, amelyhez kétségtelenül hozzátartozik 1956, a jövőre kell gondolni és fejleszteni kell a kétoldalú kapcsolatainkat, együttműködésünket. Tavaly a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén Putyin elnök megismételte, hogy Oroszország már régóta hibának ismerte el a Szovjetunió politikájának ezt a részét, és hangsúlyozta, hogy „a külpolitika területén nem lehet olyat tenni, ami egyértelműen ellentétes más nemzetek érdekeivel”. Később, októberben, megismételte korábbi kijelentéseit, megjegyezve, hogy Magyarországon akkoriban komoly belső tiltakozások voltak, ugyanakkor rámutatott a nyugati országok szerepére is a magyar társadalom problémáinak továbbszításában. Politikai szempontból tehát ezt a témát lezártnak tekintjük.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!