Megdöbbentő adat: hatalmasat zuhant az ukrán férfiak várható élettartama

Az ukrajnai háború kirobbanása után csaknem két évvel félelmetes adat látott napvilágot. Az ukrán férfiak várható élettartama tíz évet csökkent.

Kijev, 2024. január 23. Orosz rakétatámadásban megrongálódott lakóépület Kijevben 2024. január 23-án. Az ukrán fõvárost és a kelet-ukrajnai Harkiv várost ért légicsapásokban legkevesebb hatan meghaltak, legalább 40-en megsérültek, valamint több lakóház megrongálódott. MTI/EPA/Oleh Petraszjuk Fotó: Oleh Petraszjuk

Az orosz–ukrán háború előtt a szakértők 66-67 év körülire becsülték az ukrán férfiak várható élettartamát, de ez mára 57-58 évre zuhant – jelentette az osztrák Exxpress.

Ezzel a riasztó csökkenéssel 

Ukrajna a világ legalacsonyabb várható élettartamú országai közé került, szorosan követve olyan nemzeteket, mint Csád (54), Nigéria (54), Lesotho (55) és a Közép-afrikai Köztársaság (55)

– hívja fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség. 

Az aggasztó demográfiai tendenciákat tetézi, hogy Ukrajna küzd a világ legalacsonyabb születési rátájával. Egy kormányzati tanulmány szerint egy szülőképes korú nőre átlagosan csak 0,7 gyermek jut.

Ráadásul a folyamatos konfliktus miatt több mint hatmillió ember hagyta el az országot Európa felé, négymillió ukrán pedig az oroszok által megszállt területeken rekedt.

Mint ismert, a katonaköteles korú férfiakra korlátozások is vonatkoznak, hogy elhagyhatják-e az országot, ami hozzájárul a nemek szerint szegregált népességhez. E tényezők együttes hatása komor képet fest Ukrajna demográfiai kihívásairól a geopolitikai zavarok közepette.

Demográfiai válság

Az már régóta ismert, hogy Ukrajna demográfiai válsággal néz szembe, amelyet a háború csak tovább súlyosbított. 

Ukrajna már akkor is magas kivándorlási rátával rendelkezett, amikor a Szovjetunió összeomlása után elhagyta a kommunista blokkot. Míg azonban más kelet-európai országoknak a politikai és gazdasági stabilitás révén sikerült megfordítani a helyzetet, Ukrajnában a helyzet romlott – állapította meg Marina Tvedorstup kutató a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetétől egy 2022-ben közzétett jelentésében. Tvedorstup akkor öt problémát említett, amelyeket a háború súlyosbított: a csökkenő születési arányszám, a várható élettartam csökkenése, a nagyobb mértékű migráció, a népesség elöregedése és a munkaerőpiac tönkretétele.

A háború pedig további évtizedekre megpecsélheti Ukrajna sorsát. Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Magyar Nemzetnek beszélt arról, hogy a jelenlegi háború következményeit a demográfiára nézve nem kizárólag az aktuális kivándorlás és háborús veszteségek szempontjából érdemes vizsgálni, hiszen

az országot elhagyó lakosság jelentős része a legproduktívabb réteg, tehát a lakosság reprodukálása szempontjából legfontosabb korosztály fog hiányozni Ukrajnában, még akkor is, ha egy részük a háború lezárása után haza is költözik. Félő, hogy a születések száma továbbra is csökkenni fog Ukrajnában, és emellé társul majd az is, hogy a háború miatt elvándorolt ukrán állampolgárok nagy része nem tervez visszatérni.

A háború lehetséges demográfiai hatásairól szóló egyik legpontosabb és legteljesebb tanulmányban, amelyet az Európai Unió Horizont 2020 programjában, az Európai Kutatási Tanács finanszírozásával készítettek, Hill Kulu és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy 

a háborús veszteségek hatásai és a feltételezés alapján, hogy a háború befejezése után a menekülteknek csak a tíz százaléka tér haza, Ukrajna népessége 24 vagy 33 százalékkal csökkenhet, attól függően, hogy a háború rövid vagy hosszú ideig tart.

A hatást különösen a gyermekek és a munkaképes korú lakosság fogja érezni. Amint azt a szerzők elismerik, ez a számítás nem veszi figyelembe a további problémákat, például a civil lakosság körében a sérülésekből, fertőző betegségekből és egyéb, a háború által okozott traumákból eredő egészségügyi válság hosszú távú hatásai miatt megnövekedett halálozási arányt.

Borítókép: Orosz rakétatámadásban megrongálódott lakóépület Kijevben 2024. január 23-án (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)