Az ukrajnai háború évtizedekre megpecsételheti az ukrán nép sorsát. A történelem azt tanította a mai világnak, hogy a háború nemcsak a jelenét határozza meg egy ország népességének, hanem a távoli jövőjét is. Nincs ez másképp az ukrán−orosz konfliktus esetében sem, és ez a háború előtti helyzet miatt demográfiailag különösen pusztító lehet Ukrajna számára.
– Az 1991-es közel 52 milliós lakossághoz képest az ország népessége a hivatalos becslések szerint is több mint tízmillióval csökkent, ami a lakosság húsz százalékát jelenti – mondta el a Magyar Nemzet kérdésére Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója hozzátette, hogy a 2014-ben kirobbant válság miatt Ukrajna területi veszteséget is szenvedett, és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus következtében is csökkent a lakosság a halálesetek és az akkor még mérsékelt kivándorlás miatt.
Bár nem tudni, hogyan alakul ez a háború, illetve mikor és hogyan ér véget, már most is jelentős hatással van Ukrajna lakosságára, részben az ukrán terület egy részének elfoglalására irányuló orosz törekvések miatt. Ráadásul most minden olyan elem jelen van, amely demográfiai katasztrófát okozhat: a háború okozta halálesetek túlsúlya, a rendkívüli belső mobilitás, a kivándorlás növekedése és a lehetséges területvesztés – a kérdés csak az, hogy mindez mennyire lesz súlyos.
Oroszország több mint egy évvel ezelőtti inváziója óta mintegy hét-nyolc millió ember menekült el. Seremet Sándor szerint azonban a jelenlegi háború következményeit a demográfiára nézve nem kizárólag az aktuális kivándorlás és háborús veszteségek szempontjából érdemes vizsgálni, hiszen
az országot elhagyó lakosság jelentős része a legproduktívabb réteg, tehát a lakosság reprodukálása szempontjából legfontosabb korosztály fog hiányozni Ukrajnában, még akkor is, ha egy részük a háború lezárása után haza is költözik. Félő, hogy a születések száma továbbra is csökkenni fog Ukrajnában, és emellé társul majd az is, hogy a háború miatt elvándorolt ukrán állampolgárok nagy része nem tervez visszatérni.
A háború lehetséges demográfiai hatásairól szóló egyik legpontosabb és legteljesebb tanulmányban, amelyet az Európai Unió Horizont 2020 programjában, az Európai Kutatási Tanács finanszírozásával készítettek, Hill Kulu és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy
a háborús veszteségek hatásai és a feltételezés alapján, hogy a háború befejezése után a menekülteknek csak a tíz százaléka tér haza, Ukrajna népessége 24 vagy 33 százalékkal csökkenhet, attól függően, hogy a háború rövid vagy hosszú ideig tart.
A hatást különösen a gyermekek és a munkaképes korú lakosság fogja érezni. Amint azt a szerzők elismerik, ez a számítás nem veszi figyelembe a további problémákat, például a civil lakosság körében a sérülésekből, fertőző betegségekből és egyéb, a háború által okozott traumákból eredő egészségügyi válság hosszú távú hatásai miatt megnövekedett halálozási arányt.
Seremet Sándor felhívta a figyelmet lapunknak arra, hogy az ukrajnai munkaerőpiac nehezen tudja majd felvenni a versenyt az európaival, amely eddig is jelentős mennyiségű ukrán munkavállalót vonzott el Ukrajnából.
Annak ellenére, hogy már 2022-ben is jelentős volt a visszaáramlás Ukrajnába, főleg azokba a régiókba, ahol a körülmények viszonylag rendezetté váltak, a hiány a gazdaság újraindításával érezhető lesz. Az Európába menekültek nagy része valószínűleg ott igyekszik majd boldogulni. A gyermekek közül sokan külföldön kezdték meg iskolai tanulmányaikat, a külföldön tanuló egyetemisták pedig nagy valószínűséggel külföldön próbálnak majd munkát találni
– jelentette ki a szakértő, aki megjegyezte, hogy az ország újjáépítése mellett olyan vonzó körülményeket kell majd teremteni, amelyek indokolttá tehetik a külföldre menekült ukrán állampolgároknak a hazatérést, még akkor is, ha a háborúban mindenük odaveszett.
Ukrajnában nem ez lesz az első nagy demográfiai tragédia, a XX. század első felében egymás után példátlan fordulatokat élt át a nép, beleértve az 1932–1933-as nagy éhínséget, amelyet holomodornak (éhhalál) neveznek, amikor a becslések szerint négy-öt millió ukrán vesztette életét. A katasztrófa része volt a nagy szovjet éhínségnek, amely a Szovjetunió más részeit is érintette.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója megjegyezte, hogy a holodomorhoz hasonló veszteségekkel szerencsére az ukrán szakértők sem számolnak. A legnagyobb kihívásnak az ukrán demográfiai helyzettel kapcsolatban annak folyamatosságát látják. Az Eurázsia Központ szakértője rámutatott arra is, hogy az elérhető adatok szerint a háború kitörése előtt a születési arány 1,22 volt, ami világszinten is az egyik legalacsonyabb, a lakosság növekedéséhez pedig ennek jóval kettő fölött kellene lennie. A háború kitörésével ezek a számok nagy valószínűséggel nem fognak javulni – jelentette ki lapunknak Seremet Sándor.
