Ezért kerülik Franciaországot az orosz–ukrán háború elől menekülők

Az Ukrajnából érkezők befogadásában a papírmunka államaként is gúnyolt Franciaország messze elmarad az Európai Unió többi tagállamától.

For the most part, Ukrainian refugees tend to stay in Central Europe (Photo: Anadolu via AFP/Jose Colon)

Januárban azonban Franciaország mindössze 64 720 ideiglenes védelem alatt álló ukrajnai menekültet jelentett. Ezzel szemben Németország több mint 1,2 millió menekültet, Lengyelország pedig közel egymillió menekültet fogadott be az Eurostat adatai szerint az orosz–ukrán háború kapcsán. Franciaország száma jóval elmarad Írországétól, amely ötmillió lakosa között több mint 100 ezer ukránt fogad be. Az adatok még figyelemre méltóbbak, ha az országok népességével vetjük össze őket: Lengyelország, a Baltikum, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Bulgária 1000 lakosra több mint 25 menekültet fogad be.

Franciaországban ezzel szemben 1000 lakosra kevesebb mint egy menekült jut. A Politico azt írja, a magyarázat részben az európai országok által befogadott menekültek kor szerinti megoszlásában rejlik: a közel 65 ezer ember közül, akiknek Franciaország január végén ideiglenes védelmet nyújtott, az Eurostat adatai mindössze huszonöt 18 évnél fiatalabb személyt tartottak nyilván. A kiskorúak jellemzően engedély nélkül tartózkodhatnak Franciaországban, így ritkán szerepelnek az ideiglenes védelem statisztikáiban – jegyezte meg az Eurostat. Gerard Sadik, a La Cimade nevű civil szervezet munkatársa szerint a becslések szerint 30 ezer ukrán menekültet nem tartalmaz a francia nyilvántartás.

A nyelv is szerepet játszik a dologban. A szláv nyelvű országok nagyszámú ukrán menekültet vonzottak. Elemzők szerint azonban a nyelv mellett olyan tényezők is magyarázhatják a franciaországi különbségek egy részét, mint az Ukrajnához való földrajzi távolság, a menekültek pénzügyi támogatása és a már kialakult közösségi hálózat.

Amennyire én tudom, Franciaország egyszerűen nem felel meg e három követelmény egyikének sem

– mondta Evgeniya Blyznyuk, a Gradus kutatócég vezérigazgatója és alapítója, aki felmérte az ukrán menekültek külföldi tapasztalatait. Franciaország meglehetősen messze van, lényegesen kevesebb pénzügyi támogatást biztosít a többieknél, és az országban eleve nem volt jelentős ukrán közösség.

A menekültek tapasztalatai szerint a franciaországi letelepedéshez a nyelvtudáson túl a támogatói hálózat is kulcsfontosságú. Segítség nélkül nehéz lehet a költözés, sokan csak francia–ukrán családi barátok segítségével találnak lakást. Az Ukrajnából menekülő emberek ugyanis nehezen jutnak információkhoz az ideiglenes védelem, a szociális juttatások és a lakhatási programok igénylésére vonatkozó eljárásokról, valamint a franciaországi oktatási és munkalehetőségekről – mondta Ksenia Gedz, a Jog a védelemhez (Right to Protection) nevű ukrán emberi jogi szervezet érdekvédelmi koordinátora. Az ideiglenes védelmi engedélyük megújítására vonatkozó követelmények új akadályt jelentettek.

Az Eurostat adatai megerősítik, hogy nem mindenki talált stabil otthont a fogadó országban: míg az ukrán menekültek száma a legtöbb uniós országban folyamatosan nőtt, néhány országban – köztük Franciaországban, a Cseh Köztársaságban, Svédországban és Észtországban – csökkent.

Sok ukrán fél attól, hogy mi lesz, ha 2025 márciusában lejár az ideiglenes védelem. Szakértők szerint ez azért is probléma, mert ha nem tudják, mi fog történni a jövőben, az befolyásolja, hogy beíratják-e a gyerekeket az iskolába, vagy megteszik-e a nyelvtanuláshoz szükséges lépéseket. A lengyelországi, romániai és moldovai menekült gyermekek mintegy kétharmada például nem jár iskolába, sokan az ukrán tanterv alapján online órákat vesznek.

Borítókép: Az ukrán menekültek leginkább Közép-Európában maradnak (Fotó: Anadolu via AFP/Jose Colon)