– Azt kell, hogy mondjam, hogy ebben a pillanatban nem látszik előrelépés, hiszen a magyar kormány közel hat hónapja küldte meg azt a jogszabály-módosítási csomagot, amelyben az Európai Bizottság amúgy jogalap nélküli javaslataira reagál
– mondta Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár, aki az oktatási miniszterek tanácsülésén vett rész Brüsszelben.
A kormány nem várt Brüsszelre, saját nemzetközi programot indított
Az államtitkár az ülésen megerősítette, hogy Magyarország választ és előrelépést vár az Európai Bizottságtól, hiszen az európai alapértékeket sérti a jelenlegi eljárás.
Hankó azt is kiemelte, hogy amíg deklarációt fogadnak el a nemzetközi mobilitási programok fontosságáról, addig az Európai Bizottság „diszkriminatív kettős mércét alkalmazó döntése 200 ezer magyar diákot foszt meg az Erasmus+ programtól, illetőleg 20 ezer oktatót, 20 ezer kutatót zár el szintén ezen nemzetközi csereprogramokból”.
A sajtótájékoztatón kiemelésre került, hogy Magyarország, mivel a bizottság nem dönt, elindította a Pannónia programot, amelybe nemcsak magyar egyetemistákat, hanem más tagállamok egyetemistáit, sőt harmadik országok egyetemistáit is várják.
– Szemben Brüsszellel, mi hiszünk a nemzetköziesítésben, szemben Brüsszellel, mi hiszünk az egyetemek közötti együttműködésben
– mondta Hankó.
Jöhet az Európai Diploma?
Az oktatási miniszterek tanácsülésén az Európai Bizottság ismertette az európai felsőoktatási csomagját is, amely tartalmazza egy úgynevezett Európai Diploma javaslatát is. Az államtitkár szerint az elképzelés több tagállamban is kérdéseket vet fel.
A javaslat értelmében egyes egyetemek „európai diploma” átadására lesznek képesek, amely lehetőséget teremtene egy egyszerűbb elismerési eljárásra. A probléma – ahogy Hankó Balázs fogalmazott – csupán az, hogy egyelőre nem tudni, hogy „ki, hol, hogyan fogja megmondani, hogy mi az európai diploma tartalma? Ki, hol, hogyan fogja megmondani azt, hogy mi kell ahhoz, hogy valami európai diploma legyen?”
A felvetés – ami egyelőre több kérdést szül, mint választ – bizonyára azért is kelthet rossz érzést a tagállamokban, mert látják, hogy a bizottság milyen módon jár el Magyarországgal szemben.
Brüsszel ugyanis többek között azt várja Magyarországtól az Erasmus-ügyben, hogy az egyetemek kuratóriumi tagjainak szelekciója fusson át például NGO-hálózatokon keresztül is. Ha ezekből a tapasztalatokból próbáljuk kikövetkeztetni, hogy mi lehet a kifutása egy bizonyos Európai Diplomának, akkor jogosan fogalmazhatódnak meg aggályaink a témában. Ahogy a nemzetközi csereprogramok szakmai témakörét is lerángatta Brüsszel a politika szintjére, és jogalap nélkül büntetik Magyarországot az Erasmu- és Horizont-programokból való kizárással, úgy könnyen lehet, hogy az Európai Diploma feltételei is politikai tartalmakkal lesznek feltöltve.
Ez mit jelenthetne? Akár azt, hogy Brüsszel úgy dönt, hogy az Európai Diploma képzésének tartalmi feltételéül szabják mondjuk a jól ismert „európai értékek kellően mély és diverz ismeretét”.
