Itt vannak Európa legnagyobb politikai gyilkosságai

Az egész világot megrázta a szerda délután, Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni támadás, ám nem új keletű jelenségről van szó. Az elmúlt hetekben ugyanis egyre több politikust támadtak meg Európában, köztük a német baloldal képviselőit. Ha viszont az elmúlt évtizedekre tekintünk vissza, egészen ijesztő azon vezető politikusok száma, akiket megöltek Európa-szerte.

Olof Palma svéd miniszterelnök meggyilkolásának helyszíne 1986 márciusában. Forrás: AFP/Scanpix Sweden

1986. Olof Palme halála, Európa egyik legnagyobb politikai gyilkossága

Svédország hivatalban lévő egykori miniszterelnökét, Olof Palmét 1986. február 28-án, 59 éves korában érte a halál. Stockholmban éppen egy moziból sétáltak haza feleségével késő éjszaka, mikor két férfi fegyverrel rájuk támadt. A skandináv ország akkori kormányfőjét nem sokkal éjfél után halottnak nyilvánították.

A merényletet azonban számos kérdőjel övezi a mai napig: noha két férfit – Christer Petterssont és Stig Engströmöt – előállítottak, előbbit nem sokkal később felmentették, feltételezett társa esetében pedig nem találtak meggyőző bizonyítékokat.

A nyomozás végül nem vezetett eredményre, máig nem tudni biztosra, hogy ki vagy kik ölték meg Olaf Palmét. A svéd törvények szerint egy gyilkosság 25 év alatt elévül, ám egy törvénymódosítást követően a miniszterelnök elleni merénylet 35 évig aktív maradt, az ügyészség 2020-ban zárta le azzal az eredménnyel, hogy a 2000-ben öngyilkosságot elkövető Stig Enström volt a gyilkos.

Olof Palme, Svédország egykori miniszterelnöke Fotó: Jan Delden/AFP/TT News Agency

1991. André Cools halála az Agusta-botrány kirobbanásához vezetett

Belgium egykori miniszterelnök-helyettese, szocialista politikus, Flémalle polgármestere, költségvetési miniszter, a vallon parlament elnöke – egy sor befolyásos tisztség, amelyeket André Cools viselt egészen 1991. július 18-ig, amikor 63 éves korában a belga Liége városában agyonlőtték. Cools aznap reggel élettársával távozott bérlakásukból – a politikus a helyszínen életét vesztette, párja, Marie-Héléne Joiret viszont túlélte a merényletet. Hogy pontosan miért ölték meg az egykori miniszterelnök-helyettest, nem tudni, ám beszédes, hogy halála után több politikai botrány is nyilvánosságra került, köztük a nagy port felverő Agusta-ügy, amelyben a vallon és a flamand szocialisták számos tagja érintett volt, de még a NATO akkori főtitkára, Willy Claes is, akinek 1995-ben le kellett mondania. A nagy botrány hátterében az állt, hogy az olasz Agusta repülőgépeket és helikoptereket gyártó vállalat vesztegetés útján kötött szerződéseket Belgiummal. Minden bizonnyal ebben az ügyben lehetett érintett Cools is.

Vermoorde André Cools vreesde voor rechtse staatsgreep - PNWS
“Cools had zo van die buien. Zo vreesde hij voor een rechtse staatsgreep in ons land door een soort Bende van Nijvel avant-la-lettre. En dan zwoer hij telkens opnieuw dat hij zich tot het uiterste zou verdedigen.... pic.twitter.com/ig13XzK9aW

— P-magazine (@Pmagazine) January 2, 2023

1993. Hakija Turajlic – a délszláv háború áldozata

A Bosznia-Hercegovinai Köztársaság – a mai Bosznia-Hercegovina jogelődje – első miniszterelnök-helyettese egy évet sem töltött posztján: Hakija Turajlicot 1993. január 8-án ölték meg, miközben a szarajevói nemzetközi repülőtérre tartott, hogy Orhan Sefa Kilercioglu török államtitkárt köszöntse, aki segélyszállítmánnyal érkezett a Balkánra az akkori jugoszláv háborúk közepette. Turajlic konvoját azonban szerb katonák megállították, és amikor egy francia Unprofor-tiszt (az ENSZ Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában szolgáló békefenntartó ereje) kinyitotta a páncélozott személyszállító ajtaját, egy szerb katona lelőtte Turajlicot. A miniszterelnök-helyettest 7-8 lövés találta el, meggyilkolása után a boszniai kormány és az Unprofor viszonya jelentősen megromlott.

Hakija Turajlic felesége (jobbra) és lánya a miniszterelnök-helyettes temetésén, Szarajevóban 1993. január 9-én Fotó: Vincent Amalvy/AFP

1996. Andrej Lukanov gyilkosa sosem került elő

A Bolgár Népköztársaság – a mai Bulgária jogelődje – utolsó miniszterelnöke Andrej Lukanov volt, aki csupán tíz hónapig volt kormányfő 1990. február és december között, hat évvel később, 1996. október 2-án mégis merénylet áldozata lett. A politikust szófiai lakása közelében lőtték le. Sofőrje a lakástól ötven méterre már várta autójában, ám Lukanov elfelejthetett valamit, ugyanis a korabeli híradások szerint visszafordult lakása irányába. Az egykori kormányfőt ekkor lőtték le, ám a merénylő kiléte a mai napig nem derült ki. Ruháit és fegyverét később megtalálták, de a gyilkosság megoldatlan maradt.

Андрей Луканов се нагушил с парите на Рокфелер - https://t.co/suEHvJOBwq pic.twitter.com/xLfwBbaeAa

— DveBiri (@2Biricom) June 10, 2017

2003. Zoran Gyingyics, Szerbia különleges alakulatának áldozata

Demokráciapárti reformokat, valamint Szerbia az európai struktúrákba történő integrációját támogatta Zoran Gyingyics miniszterelnöksége alatt, 2001 és 2003 között, egyfajta rendszerváltást hozott a nyugat-balkáni országba a délszláv háborúk után. A kormányfőt azonban 2003. március 12-én meggyilkolták, az elkövetők célja állításuk szerint az volt, hogy Szerbia visszatérjen a Szlobodan Milosevics vezette korszakba. A gyilkosságért a feloszlatott különleges egységek (JSO) vezetőit vonták felelősségre, név szerint Milorad Ulemeket, Zvezdan Jovanonicsot. Gyingyics éppen szolgálati autójából szállt ki és a kormány épületébe tartott, amikor egy mesterlövész a szemközti ház egyik ablakából lelőtte. Két lövés érte: egyik a mellkasán, a másik a combján. Kórházba szállítása után néhány perccel bejelentették halálát. Korábban többször kíséreltek meg merényletet Gyingyics ellen, volt, hogy egy kamion próbálta leszorítani az útról autóját.

Zoran Gyingyics volt szerb miniszterelnök (Fotó: Malte Ossowski/AFP/dpa)

2019. Walter Lübcke – a CDU politikusának halálát politikai gyilkosságnak minősítették.

Szélsőjobboldali támadás áldozata lett 2019. június 2-án a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagja és a kasseli kormányhivatal vezetője, Walter Lübcke. A politikust Istha városában, lakásának teraszán találták holtan, a nyomozók megállapítása szerint közvetlen közelről lőtte agyon a 45 éves Stephan Ernst, aki később elismerte a gyilkosságot. A férfi egy terrorszervezettel is kapcsolatban állt, mégpedig az Egyesült Királyságban megalapított, neonáci nézeteket valló Combat 18 nevű csoport német ágával. Lübcke meggyilkolását politikai merényletnek minősítették. A politikus egyébként nem örvendett túl nagy népszerűségnek, többször a menekültek befogadása mellett állt ki.

Ruhe in Frieden, lieber Walter.#Regierungspräsident Dr. Walter #Lübcke.
Ermordet am 2. Juni 2019 in Wolfhagen-Istha.
Geboren am 22. August 1953 in Bad Wildungen.#LastWeForget pic.twitter.com/5P1BXs7i4I

— Klaus-Uwe Haake (@RaHaake) August 22, 2023

2019. Pawel Adamowicz, a megkéselt polgármester

Egy késsel végeztek 2019. január 13-án a lengyelországi Gdansk hivatalban lévő polgármesterével Pawel Adamowiczcal. Aznap jótékonysági eseményt tartottak a városban, amelynek apropóján a polgármester is színpadra állt, hogy beszédet mondjon – ekkor támadott rá a 27 éves Stefan W. A férfi korábban bankrablásért ült börtönben és mentális problémák miatt kezelték. A késelést követően azt kiabálta, hogy ártatlanul börtönözték be és kínozták meg a Polgári Platform (PO) – az a párt, amelynek Adamowicz is tagja volt – 2007 és 2015 közötti kormányzása alatt.

Paweł Adamowicz 1965-2019 pic.twitter.com/bGhHj8LwFf

— Paweł Adamowicz (1965-2019) (@AdamowiczPawel) January 14, 2019

Borítókép: Olof Palme svéd miniszterelnök meggyilkolásának helyszíne 1986 márciusában (Fotó: AFP/Scanpix Sweden)