Maduro szombat este hívei előtt azt mondta: kétezer demonstrálót vettek eddig őrizetbe, és „ezúttal nem kegyelmeznek nekik”. Az államfő közlése szerint az őrizetbe vett tüntetőket a Tocorón és Tocuyito városi (magas biztonsági fokozatú) börtönökbe szállítják.
A múlt vasárnap tartott választást követően a venezuelai választási bizottság hétfőn nyilvánította elnöknek a 2013 óta hatalmon lévő Madurót, aki így a harmadik hatéves mandátumát kezdheti meg.
Az ellenzék azonban választási csalással vádolja a kormányt, és Edmundo Gonzálezt tartja az ország legitim elnökének. Az Egyesült Államok után több latin-amerikai ország is az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzálezt ismerte el győztesnek, nem pedig a Caracasban hivatalosan kihirdetett Madurót.
Franciaország, Spanyoloroszág, Hollandia, Németország, Lengyelország és Portugália állam- és kormányfői közös közleményt adtak ki szombaton, és ebben azt kérték a venezuelai vezetéstől, hogy tegye közzé a választási dokumentumokat, hogy így biztosítsák a választási folyamat átláthatóságát és integritását.
A hivatalos adatok szerint Maduro 51,2 százalékkal nyert, González pedig 44,2 százalékkal került a második helyre, de részletes eredményeket nem tettek közzé. Az ellenzék számlálása alapján González a szavazatok 67 százalékát szerezhette meg.
Számos külföldi kormány már a 2018-as választás után sem ismerte el Madurót az ország régi-új elnökének. Akkor Juan Guaidó házelnök ideiglenes államfőnek nyilvánította magát. Az Egyesült Államok és több más ország el is ismerte Guaidót, de ő ezt nem tudta érvényre juttatni, mert a hadsereg Madurót támogatta. Ahogy akkor, a fegyveres erők most is hűséget fogadtak Madurónak.
Borítókép: A venezuelai elnökválasztás hivatalos eredménye miatt tiltakoznak Caracasban 2024. július 29-én (Fotó: MTI/AP/Fernando Vergara)
