A célpontok között katonai parancsnoki és irányítóközpontok, üzemanyag- és fegyverraktárak szerepelnek. A brit hatóságok várhatóan amerikai jóváhagyást kérnek ahhoz, hogy rakétáikat mélyen orosz területen lévő célpontok ellen is bevethessék az orosz–ukrán háborúban. Párizs ezzel szemben egyedül hozza meg a döntést – mondta egy francia diplomáciai forrás.
Ugyanakkor egyes amerikai tisztviselők szkeptikusak a fegyvereikkel végrehajtott csapások kilátásaival kapcsolatban. Azzal érvelnek, hogy Ukrajna már most is használ drónokat mélyen orosz területen lévő célpontok ellen az orosz–ukrán háborúban, míg a nyugati rakéták „nagyon drágák, és számuk korlátozott ahhoz, hogy megváltoztassák a háború dinamikáját”. Attól is tartanak, hogy ha nyugati fegyverekkel lövik Oroszországot, az egyenes út lenne a világháború felé.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak azt mondta, hogy Ukrajna nyugati segítség nélkül nem képes távoli orosz területre csapást mérni, mert ehhez műholdakból és repülési küldetésekből származó hírszerzési információkra van szüksége.
Az orosz államfő megjegyezte, hogy a NATO-országok most nem csupán arról vitatkoznak, hogy Kijev esetleg nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket használna: lényegében arról döntenek, hogy közvetlenül is bekapcsolódjanak-e az ukrán konfliktusba. Putyin rámutatott, hogy Moszkva az oroszok elleni fenyegetések alapján hoz majd döntést. A nyilatkozatok alapján a világháború kirobbanása sem kizárt.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!