A fokozódó migrációval kapcsolatban a szakértő emlékeztetett, Németország újból ellenőrzéseket vezetett be a schengeni határon. Franciaország is hasonlón gondolkodik, Olaszország külső migrációs hotspotot hozott létre Albániában, ahol a migránsokat várakoztatni kívánja, ameddig eldől, hogyan bírálják el a bevándorlási kérelmüket. Lengyelország illetve Finnország is migrációs intézkedéseket hozott, a menedékjogi kérelmek kiadásának felfüggesztéséről rendelkezett, hogy ne legyenek kiszolgáltatva az Oroszország és Fehéroroszország irányából szervezett migrációs nyomásnak.
Egyre inkább az a vélemény kezd többségbe kerülni az Európai Unió tagországainak szintjén is – amit Magyarország 2015 óta képvisel – hogy a migráció ellen védekezni kell, illetve az illegális migrációt az EU határain kívül kell megállítani és megpróbálni kezelni
– hívta fel rá a figyelmet Szakáli István Loránd, majd elmondta, hogy azt is látni kell, hogy ezen a téren Magyarország és Szerbia között már korábban is egy igen intenzív és gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Szerbia nagyon sokat tett annak érdekében már korábban is, hogy a balkáni migrációs útvonalon akadály legyen a migráció előtt, és itt meg kell említeni, hogy ezen a téren Észak-Macedóniával is eredményes az együttműködés.
Emlékezzünk vissza, hogy a magyar rendőrök mellett szlovák, cseh és osztrák rendőrök is szolgáltak mind Szerbiában a déli határon, mind pedig Észak-Macedónia déli határán, annak érdekében, hogy segítsenek a helyi hatóságoknak és a migráció jelentette nyomást, csökkenteni tudják
– emlékeztetett.
A migráció megítélése kapcsán a magyar–szlovák álláspont már a visegrádi együttműködés keretein belül korábban is sok hasonlóságot mutatott. Úgy tűnik, hogy ez a mostani találkozó ezt a közös platformot, a migrációhoz való hasonló viszonyulást fogja tovább erősíteni, és ebben egy nagyon fontos partner Szerbia. Egy másik fontos tény, ami miatt aktualitása van ennek a találkozónak, hogy a tavaszi, Robert Fico ellen elkövetett merénylet óta nem volt találkozó a két miniszterelnök között, ez most jó lehetőség arra, hogy újból vállt a vállnak vetve tudjanak együttműködni kétoldali és uniós ügyekben is.
Könnyen elképzelhető, hogy a tárgyalások eredményeképpen közös magyar–szlovák fellépés alakulhat ki az európai unió szintjén a migráció kérdésében. Azt látni kell, hogy a migráció kérdése a múlt heti Európa Tanács ülésén is egy meghatározó kérdés volt, és nagyon úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság vezetősége, a brüsszeli bürokrácia egy nagyon más filmet néz ez ügyben, mint a tagországok
– emelte ki a szakértő. Hozzátette, „a tagországok alatt nemcsak a migráció kérdésében hagyományosan különutas álláspontot képviselő Magyarországra gondolok, vagy akár Szlovákiára, mert ezen országok mellé fölzárkóztak, olyan meghatározó uniós országok is, mint amilyen Németország, Olaszország, Lengyelország, Finnország, nem is beszélve Hollandiáról, amely ország egyenesen a migrációs szabályok alóli felmentését kérte a bizottságtól”.