A fokozódó migrációval kapcsolatban a szakértő emlékeztetett, Németország újból ellenőrzéseket vezetett be a schengeni határon. Franciaország is hasonlón gondolkodik, Olaszország külső migrációs hotspotot hozott létre Albániában, ahol a migránsokat várakoztatni kívánja, ameddig eldől, hogyan bírálják el a bevándorlási kérelmüket. Lengyelország illetve Finnország is migrációs intézkedéseket hozott, a menedékjogi kérelmek kiadásának felfüggesztéséről rendelkezett, hogy ne legyenek kiszolgáltatva az Oroszország és Fehéroroszország irányából szervezett migrációs nyomásnak.
Egyre inkább az a vélemény kezd többségbe kerülni az Európai Unió tagországainak szintjén is – amit Magyarország 2015 óta képvisel – hogy a migráció ellen védekezni kell, illetve az illegális migrációt az EU határain kívül kell megállítani és megpróbálni kezelni
– hívta fel rá a figyelmet Szakáli István Loránd, majd elmondta, hogy azt is látni kell, hogy ezen a téren Magyarország és Szerbia között már korábban is egy igen intenzív és gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Szerbia nagyon sokat tett annak érdekében már korábban is, hogy a balkáni migrációs útvonalon akadály legyen a migráció előtt, és itt meg kell említeni, hogy ezen a téren Észak-Macedóniával is eredményes az együttműködés.
Emlékezzünk vissza, hogy a magyar rendőrök mellett szlovák, cseh és osztrák rendőrök is szolgáltak mind Szerbiában a déli határon, mind pedig Észak-Macedónia déli határán, annak érdekében, hogy segítsenek a helyi hatóságoknak és a migráció jelentette nyomást, csökkenteni tudják
– emlékeztetett.
A migráció megítélése kapcsán a magyar–szlovák álláspont már a visegrádi együttműködés keretein belül korábban is sok hasonlóságot mutatott. Úgy tűnik, hogy ez a mostani találkozó ezt a közös platformot, a migrációhoz való hasonló viszonyulást fogja tovább erősíteni, és ebben egy nagyon fontos partner Szerbia. Egy másik fontos tény, ami miatt aktualitása van ennek a találkozónak, hogy a tavaszi, Robert Fico ellen elkövetett merénylet óta nem volt találkozó a két miniszterelnök között, ez most jó lehetőség arra, hogy újból vállt a vállnak vetve tudjanak együttműködni kétoldali és uniós ügyekben is.
Könnyen elképzelhető, hogy a tárgyalások eredményeképpen közös magyar–szlovák fellépés alakulhat ki az európai unió szintjén a migráció kérdésében. Azt látni kell, hogy a migráció kérdése a múlt heti Európa Tanács ülésén is egy meghatározó kérdés volt, és nagyon úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság vezetősége, a brüsszeli bürokrácia egy nagyon más filmet néz ez ügyben, mint a tagországok
– emelte ki a szakértő. Hozzátette, „a tagországok alatt nemcsak a migráció kérdésében hagyományosan különutas álláspontot képviselő Magyarországra gondolok, vagy akár Szlovákiára, mert ezen országok mellé fölzárkóztak, olyan meghatározó uniós országok is, mint amilyen Németország, Olaszország, Lengyelország, Finnország, nem is beszélve Hollandiáról, amely ország egyenesen a migrációs szabályok alóli felmentését kérte a bizottságtól”.
Valamint úgy tűnik, hogy a francia kormánynak a migrációval kapcsolatos álláspontja is erőteljes fordulatot vesz.
Azt várom ettől a holnapi találkozótól, hogy az EU szintjén egységes, a migrációval kapcsolatos álláspontot tudjon képviselni Magyarország és Szlovákia, ami utat mutat más tagállamok számára is, így gyakorolva nyomást a bizottság önsorsrontó politikájára. Az álláspont konzisztenciájának megteremtéséhez járul hozzá a szerb fél szerepvállalása
– hangsúlyozta a szakértő.
A balkáni útvonalat ért migrációs nyomásról elmondta, hogy a migráció kérdése időben meglehetősen változó intenzitású, mondhatni hullámvasútszerű.
Gondoljunk csak arra a nagyon bizonytalan helyzetre, ami a Közel-Keleten kialakult, gondoljunk arra a folyamatos nyomásra, ami az afrikai kontinens felől Európára nehezedik, és abban sem lehetünk teljes mértékben biztosak, hogy a Törökországban felgyülemlett nagyszámú migráns hogyan fog viselkedni, vagy adott esetben Törökország milyen politikát fog folytatni az Európai Unióval kapcsolatosan
– hívta fel rá a figyelmet.
Mint mondta, Szerbia szerepe sorsdöntő, az a legfontosabb kérdés, hogy a szerb kormány mennyire hajlandó elsődleges falat képezni még azelőtt, hogy ezek a migránsok elérnék az Európai Unió külső határát. Azzal kapcsolatban, hogy a jövőben Horvátországot és Ausztriát is szeretnék bevonni az együttműködésbe,
kifejtette, hogy ebben a kérdésben az adott országok között érdekazonosság van.
A jövőt illetően elmondta, láthatjuk, hogy a legutóbbi osztrák választásokon – nagyrészt a migrációra adott válaszként – az Osztrák Szabadságpárt győzött. Ugyan nyitott kérdés, hogyan fognak tudni Ausztriában kormányt alakítani, viszont minden bizonnyal egyértelmű, hogy a migráció Ausztria esetében is egy nagyon fontos téma. A másik fontos tényező, hogy Horvátország keleti határa az unió külső határa is egyben, ezért az ő szerepük is kulcskérdés. Az egymásra utaltság biztosíthatja a külső határvédelem hatékonyságát, ha ebben a kérdésben sikerül megfelelőképpen együttműködniük az említett országoknak.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a V4-es együttműködés nehéz helyzetben van, akár azt is mondhatjuk, hogy legalábbis rövid távon működésképtelen. Ennek az együttműködésnek a szerepét egyre inkább átveheti egy olyan típusú regionális szerveződés, amelynek a legfontosabb szereplői Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Szerbia, miközben Horvátország elköteleződése egyelőre nem egyértelmű, de pragmatikus ügyek mentén nagyon is valószínű
– emelte ki Szakáli István Loránd. Majd hangúlyozta:
Úgy tűnik, hogy egy új típusú, új megközelítésű regionális együttműködés kialakulásának lehetünk szemtanúi, amelyik a jövő évi csehországi választások eredményének függvényében akár tovább is bővülhet.
Borítókép: Orbán Viktor és Robert Fico (Fotó: AFP)
