Az UNESCO november 2-án közzétett jelentése súlyos helyzetképet fest az újságírók biztonságáról kérdéséről, különösen a konfliktus sújtotta régiókban. A jelentés szerint 2022 és 2023 között 162 újságírót öltek meg világszerte, és a gyilkosságok 85 százalékában nem sikerült felelősségre vonni a tetteseket.
A legtöbb eset a Mexikóban, Palesztinában és Ukrajnában zajló konfliktusokhoz kötődik.
Az idei jelentés a Gázai övezetben tapasztalható helyzetet különösen kiemeli. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint az itt megölt újságírók száma a modern konfliktusokban példa nélküli. A sajtó szabadságát további kihívások érik: a külföldi tudósítók beutazásának tiltása, a médiainfrastruktúra rombolása és az információhoz való hozzáférés szisztematikus korlátozása mind hozzájárulnak a közvélemény tájékoztatásának akadályozásához.
Az UNESCO szerint a helyi újságírók aránytalanul magas áldozati száma is komoly aggodalmat kelt. Az áldozatok 86 százaléka helyi újságíró volt, akik a saját közösségeik igazságát próbálták feltárni, gyakran az életüket kockáztatva.
Ebben a kategóriában különösen a női újságírók számának növekedése figyelemre méltó, amely mutatja, hogy a nemzetközi és helyi konfliktusok, illetve a szervezett bűnözés elleni küzdelem egyre kockázatosabbá vált számukra.
A mexikói és palesztinai helyzet tragikus példái a nők elleni növekvő erőszaknak: a mexikói Lourdes Maldonado López és a palesztin Shireen Abu Akleh is életét vesztette tudósítás közben, utóbbi egy izraeli rajtaütés során a ciszjordániai összecsapásokról készített felvételeket. Az ilyen esetek azonban a legjobb esetben is csak a figyelem középpontjába kerülnek, míg a háttérben folyamatossá vált a társadalmi struktúrák megingatása és az igazság eltussolása.
Guilherme Canela, az UNESCO szóvivője hangsúlyozza, hogy az újságírók ellen irányuló bizalmatlanság is növekszik, amit politikai és vallási vezetők retorikája is súlyosbít. Ez nemcsak az újságírók életét veszélyezteti, hanem aláássa a demokrácia alapvető értékeit és az emberi jogok védelmét is.
Borítókép: Antonio Guterres ENSZ-főtitkár (Fotó: AFP)
