Michel Barnier kisebbségi kormánya elvesztette a bizalmatlansági szavazást a parlamentben, így 1962 óta ez az első kormány, amelyet ilyen módon megbuktattak, és az V. Köztársaság legrövidebb ideig tartó kormánya.
A baloldali Új Népfront (NFP) szövetség által benyújtott indítványra 331 képviselő szavazott, a kormány megbuktatásához 288 képviselői többségre volt szükség.
Barnier, aki alig három hónapja van hivatalban, most kénytelen benyújtani lemondását Emmanuel Macron elnöknek. Az eredmény elmélyíti Franciaország politikai válságát, aminek óriási jelentősége lesz az Európai Unió számára is egy olyan időszakban, amikor Németországban is kormányválság van.
Michel Barnier a bizalmi szavazást megelőző vitán úgy fogalmazott:
Megtiszteltetés marad számomra, hogy méltósággal szolgálhattam Franciaországot és a franciákat.
A kudarc gyökerei Emmanuel Macron elnök júniusi döntésében rejlenek: feloszlatta a parlamentet, majd az ezt követő előre hozott választások után egy három, nagyjából egyenlő arányban osztott, többség nélküli parlamentet állítottak fel. Ez azt jelentette, hogy Barnier kisebbségi centrista és jobbközép kormánya gyakorlatilag ki volt szolgáltatva a baloldali Új Népfrontnak és a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) pártnak, amelyeknek együttesen elegendő képviselőjük volt ahhoz, hogy megbuktassák a költségvetési vita miatt.
Barnier hétfőn azt mondta, hogy a költségvetés társadalombiztosítási részét parlamenti szavazás nélkül fogja keresztülvinni – ez az eljárás lehetőséget ad az ellenzéki képviselőknek arra, hogy bizalmatlansági szavazással támadják meg a kormányt. Mind a baloldal, mind a jobboldal ígéretet tett arra, hogy ezt meg is teszi. Hogy hogyan tovább, az egyelőre nem tisztázott. Júniusig ugyanis nem lehet új választásokat tartani, és Macron – aki valószínűleg nem mond le, legalábbis egyelőre nem – azzal a nehéz feladattal néz szembe, hogy új kormányt nevezzen ki, miközben a parlament minden eddiginél jobban megosztott.
Michel Barniert valószínűleg arra kérik majd, hogy maradjon ügyvezető kormányként, ahogyan Gabriel Attal korábbi miniszterelnök tette ezt idén nyáron, miután Emmanuel Macron francia elnök feloszlatta a nemzetgyűlést, miután pártja megsemmisítő vereséget szenvedett az uniós választásokon.
Az ügyvivő kormánynak a folyó ügyeket kell majd felgyorsítania, és nem szavazhat új törvényekről. Macronon múlik, hogy kinevezi-e az új miniszterelnököt, és nincs konkrét határideje.
Az új miniszterelnök kiválasztása azonban bonyolult lesz, mivel túl kell élnie az 577 képviselő bizalmi szavazását a széttagolt házban, ahol nincs egyértelmű többség. Bár Macron elnöki mandátuma 2027 tavaszáig szól, egyes pártok az államfő lemondását kérik a parlament feloszlatásáról szóló döntése nyomán kialakult politikai káosz miatt.
Borítókép: Michel Barnier elveszítette a kormánya ellen indított bizalmatlansági eljárást (Fotó: AFP)
