A szankciók árát a magyar családok fizethetik meg

Tusványoson ismét központi téma volt Európa energiaellátása. A Gáz van? című panelbeszélgetésen Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág kutatóintézeti igazgatója, Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár, Fritsch László, az MVM CEEnergy Zrt. vezérigazgatója és Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a földgázellátás biztonsága továbbra is kritikus kérdés, az uniós szankciók pedig Magyarország egyik legsérülékenyebb területét érinthetik.

Tusványos, panelbeszélgetés Fotó: Magyar Nemzet

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára szerint a helyzet összetett, de Magyarország felkészült:

– A 2009-es gázválság mutatta meg igazán, mit jelentett az egyoldalú függés. Akkoriban mindenki külön volt rákötve az orosz hálózatra, de egymással nem voltunk összekötve.

–  Az interkonnektorok kiépítése óriási előrelépés volt – most már, ha a régióban van gáz, Magyarország is hozzá tud férni – mondta.

Tusványos, 2025. július 25. Fotó: Magyar Nemzet

Az államtitkár kiemelte: hazánk betárolási kapacitása Európában kiemelkedő, több mint 6 milliárd köbméter gáz fér el a tárolókban, miközben az éves fogyasztás 8,5 milliárd köbméter körül mozog.

– Az uniós átlag ehhez képest jóval alacsonyabb – sok ország a fogyasztásának csak 20-25 százalékát tudja betárolni. Ez nekünk hatalmas versenyelőny 

– tette hozzá. 

Szankciók: béke nélkül is erőltetik?

A legnagyobb kérdőjel mégis a brüsszeli szankciós politika. Steiner Attila szerint

az Európai Bizottság REPowerEU csomagja arról szól, hogy Európa teljesen leválna az orosz gázról – még béke esetén is. Ez abszurd

– mondta, hozzátéve: ha holnap véget érne a háború, miért vágnánk le magunkat a legolcsóbb forrásról? A politikus arra is figyelmeztetett: a szankciók közvetlenül érintenék a magyar családokat.

Tíz éve a legalacsonyabb rezsit biztosítjuk Európában. Ha elzárják az olcsó orosz gázt, máshonnan kell beszerezni, jóval drágábban. Ez évente akár 800 milliárd forint pluszkiadást jelenthet az országnak

 – egy átlagcsaládnak akár félmillió forint pluszköltséget is. Pár év alatt ez egy új autó ára.”

Átalakult a földgázpiac

A nagykereskedelmi helyzetről Fritsch László, az MVM CEEnergy Zrt. vezérigazgatója beszélt. Szavai szerint az elmúlt évek turbulens piaca egyszerre volt kihívás és lehetőség:

– 2020 óta alapjaiban alakult át a földgázpiac. Mi nem akartunk megállni Magyarország határainál: először Ausztria, Szlovákia, Csehország, Szerbia, majd Németország lett a cél. Minél nagyobbak vagyunk, annál jobban tudjuk érvényesíteni a piaci érdekeinket.

A vezérigazgató szerint a betárolás nemcsak biztonsági, de üzleti szempontból is kulcsfontosságú: – Olcsón betárolunk nyáron, télen drágábban adjuk el – ez a kereskedelmi logika. De a legfontosabb mégis az ellátásbiztonság. Magyarország nem lehet kis helyi kereskedő – regionális szereplőként stabilizáljuk a hazai ellátást is.

FGSZ: Megvan a technikai háttér

Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a magyar infrastruktúra régiós szinten is erő.

– Minden adott: interkonnektorok, tárolók, tranzitkapacitás. Ha Románia vagy Ausztria felől több gáz jön, azt is be tudjuk fogadni. Magyarország technikai értelemben teljesíti, amit kell

– mondta. A szakember ugyanakkor hozzátette: a földrajzi realitások adottak maradnak:

– A régió továbbra is orosz gázzal működik. Az LNG jó kiegészítés, de nem csodaszer. A probléma nem a csap, hanem a politika: mi lesz a forrásokkal, ha Brüsszel tényleg mindent lekapcsol?

A szakemberek egyetértettek abban, hogy a földgázpolitika nem ideológiai, hanem realitásalapú kérdés. A Tusványoson elhangzottak alapján világos: a függés mérséklése jó irány, de a pragmatizmust nem lehet kispórolni – különben valóban „gáz lesz”.

Borítókép: Tusványos, panelbeszélgetés (Fotó: Magyar Nemzet)