Ideológiai okokból támadják Magyarországot

A gyermekvédelmi törvény elfogadása óta világos: Magyarországot azért támadják, mert nemet mond a genderideológia ráerőltetésére – fogalmazott lapunknak az Alapjogokért Központ elemzője annak kapcsán, hogy ismét Magyarországot támadta az Európai Bíróság a gyermekvédelmi törvény miatt. Lajkó Fanni kiemelte, a 2021-es jogszabály célja, hogy megóvja a gyermekeket az életkoruknak nem megfelelő szexuális és ideológiai tartalmaktól, és visszaadja a döntést a szülők kezébe, Brüsszelben azonban ezt másképp látják.

2025. 06. 07. 5:52
Illusztráció Fotó: BEATA ZAWRZEL Forrás: NurPhoto
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakértő kiemelte, az EU egyes intézményei ma már elvárják, hogy a tagállamok nyitott kapukkal fogadják a genderpropaganda és -ideológia minden formáját. A mostani per – a főtanácsnoki vélemény – valójában nem jogi, hanem politikai természetű támadás Magyarország szuverenitása ellen.

Az EU egyes intézményei ma már elvárják, hogy a tagállamok nyitott kapukkal fogadják a genderpropaganda és -ideológia minden formáját
Az EU egyes intézményei ma már elvárják, hogy a tagállamok nyitott kapukkal fogadják a genderpropaganda és -ideológia minden formáját
(Fotó: AFP)

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Tamara Capeta, az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka álláspontja ismertetéseként úgy fogalmazott, hogy Magyarország az LMBTQ-tartalmakhoz való hozzáférés megtiltásával, illetve korlátozásával három különböző szinten is megsértette az uniós jogot.

– Ez a megfogalmazás jogtechnikai eszköz arra, hogy az uniós nyomásgyakorlást legitimálják. Valójában arról van szó, hogy Magyarország nem fogadja el, hogy külföldről akarják meghatározni, milyen mesekönyveket olvassanak a gyerekeknek – jegyezte meg Lajkó Fanni, és kiemelte:

A vádak mögött nem más húzódik meg, mint a Brüsszel által támogatott, uniformizált ideológiai nyomásgyakorlás, amit rá akar erőltetni minden tagállamra. Ami még aggasztóbb: Magyarországon belül is vannak olyan politikai szereplők, akik ebben partnerek lennének – elég csak Magyar Péterre gondolni, aki együttműködik Bódis Krisztával, a „Csipke Józsika” gender-mesekönyv szerzőjével.

Lajkó Fanni arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar törvény nem korlátozza az LMBTQ-személyek jogait, csupán védi a gyermekeket, és kijelöli azokat a határokat, amelyek átlépése már a szülői jogokat és a gyermekek fejlődését veszélyezteti. 

Mindez összhangban van az alaptörvénnyel és társadalmi értékrenddel – éppen ezért zavarja azokat, akik egy egységes, ideológiailag átformált Európát akarnak

– fogalmazott a szakértő, és hozzátette, Magyarország nem kérdőjelezi meg senki emberi méltóságát vagy jogait – a törvény nem a felnőtt LMBTQ-személyekről, hanem a kiskorúak védelméről szól. Mint mondta, 

A főtanácsnoki érvelés inkább ideológiai deklaráció, semmint tényszerű jogi megállapítás. A genderideológia hétköznapi tartalomként való megjelenítése nem tekinthető semleges fellépésnek, különösen nem akkor, ha ezt gyerekekre próbálják ráerőltetni. 

Lajkó Fanni arra is emlékeztetett, a magyar emberek világosan kifejezték akaratukat a gyermekeket érintő genderpropagandával kapcsolatban: a szülők joga, hogy eldöntsék, milyen tartalmakkal találkozhatnak a gyermekeik. Ezt erősítette meg a 2022-es népszavazás is. 

Ezzel szemben a Tisza Párt olyan szereplőkkel vállal közösséget – például Bódis Krisztával –, akik korábban a genderideológia terjesztését támogató művekben vettek részt. Emellett a párt feltétel nélküli támogatást nyújt Ukrajna uniós csatlakozásához, figyelmen kívül hagyva az ezzel kapcsolatos társadalmi aggodalmakat és a választói többség álláspontját. Mindez azt mutatja, hogy a Tisza Párt elsősorban a brüsszeli elvárásokhoz igazodik, nem pedig a magyar emberek érdekeihez

– hívta fel rá a figyelmet a szakértő, és hozzátette, Magyarország nem lesz partner sem genderpropagandában, sem felelőtlen geopolitikai döntésekben. – Épp ezért szól a Voks 2025 arról is, hogy nekünk magyaroknak igenis van beleszólásunk abba, hogy milyen Európát akarunk és nemet mondhatunk az erőltetett brüsszeli politikai agendáknak – tette hozzá az Alapjogokért Központ elemzője. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.