Brüsszel intézkedése miatt fájhat a pápa feje

Ferenc pápa utódja, XIV. Leó pápa kiemelt figyelmet szentel annak a vitának, amely az európai adatvédelmi szabályozás és az egyházi keresztelési anyakönyvezés összeütközése körül bontakozik ki. A belga bírósági ügyben az uniós főbírák azt vizsgálják, eltávolíthatók-e nevek a keresztségi nyilvántartásokból. A katolikus egyház szerint Brüsszel kérése ellentétes a kánonjoggal.

XIV. Leó pápa Forrás: AFP

Európai püspökök csoportja fordult XIV. Leó pápához és a Vatikánhoz, miután a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága eljárást indított egy belga kereset nyomán, amely azt kívánja tisztázni, hogy jogsértő-e, ha a katolikus egyház megtagadja a nevek törlését a keresztségi anyakönyvekből. Az ügy középpontjában az áll, hogy az adatvédelmi jog – különösen a GDPR – hogyan viszonyulhat a katolikus hagyományhoz, amely szerint a keresztség ténye történelmi aktus, és annak rögzítése nem törölhető. Brüsszel határozata nem összeegyeztethető az egyházjoggal.

Brüsszel határozata nem összeegyeztethető az egyházjoggal
(Fotó: AFP)

Brüsszel határozata nem összeegyeztethető az egyházjoggal

Alessandro Calcagno, a COMECE (Európai Uniós Püspöki Konferenciák Bizottsága) jogásza és főtitkárhelyettese szerint a pápa május 23-i audienciáján már a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy „nagyon fontosnak tartja” a témát. A találkozón a püspököket arra kérte, hogy osszák meg véleményüket a kialakult helyzetről, jelezve személyes érdeklődését és elkötelezettségét a kérdés iránt. Az ügy konkrét kiváltó oka egy 2023 végi eset a belgiumi Gent egyházmegyében, ahol egy magánszemély nem csupán aposztázia (azaz a hit elhagyása) tényét akarta bejegyeztetni az anyakönyvi margóra, hanem követelte adatai teljes törlését. 

Ezt az egyházmegye megtagadta.

Korábban hasonló ügyekben a nemzeti bíróságok rendre az egyház álláspontját fogadták el, de most első ízben merült fel uniós szinten a törlés lehetősége. Calcagno arra figyelmeztetett, hogy „Belgiumnak és Hollandiának egyes bíróságai kísérletet tesznek a kánonjog világi értelmezésére”, ami veszélyes precedenst teremthet, mivel a szekuláris jogrend így olyan vallási területbe avatkozna be, amely kívül esik hatáskörén.

Brüsszel bele akar szólni az egyház ügyeibe

A COMECE és a helyi püspöki konferenciák szorosan együttműködnek a Szentszékkel az egyház álláspontjának megvédésében. Ennek részeként az Apostoli Szentszék jogi dikasztériuma (Dicastery for Legislative Texts) 2025. április 17-én nyilatkozatot tett közzé, amely szerint „a kánonjog nem teszi lehetővé a keresztségi nyilvántartások módosítását vagy törlését, kivéve, ha nyilvánvalóan adminisztratív hibáról van szó”. 

A dokumentum hangsúlyozta, hogy a nyilvántartás célja éppen az, hogy bizonyosságot adjon a szentség kiszolgáltatásáról mint tényszerű eseményről.

Bár az eljárás az Európai Bíróságon éveket vehet igénybe – előbb nyilvános meghallgatás, majd főtanácsnoki indítvány következik, és csak ezután születik ítélet –, az egyház már most intenzíven készül arra, hogy érveit kellő súllyal képviselje. 

A tét nem csupán egy belga ügy kimenetele, hanem a keresztény egyházak autonómiájának védelme a joghatóságon túlnyúló szekuláris beavatkozásokkal szemben.

A COMECE beszámolója szerint Belgiumban 2023-ban mintegy 1270 katolikus kérte nevének törlését a keresztelési anyakönyvekből.

Borítókép: XIV. Leó pápa (Fotó: AFP)