Brüsszel meghátrált, de nem dőlhetünk hátra

Brüsszel kénytelen volt visszavonulót fújni az ukrán élelmiszerdömping ügyében, de ez csak ideiglenes engedmény lehet. Cseh Tamás Zoltán, az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója szerint a mezőgazdasági vita mögött egy súlyosabb brüsszeli stratégia húzódik, mégpedig Ukrajna erőltetett csatlakoztatása, amely az európai – és különösen a magyar – gazdaság számára beláthatatlan következményekkel járhat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Forrás: AFP

„Magyarország sokat támadta ezeket az intézkedéseket. Sokszor hívtuk fel a figyelmet arra, hogy ez semmiképpen sem a magyar gazdák, illetőleg az európai gazdák érdeke” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Cseh Tamás Zoltán, az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság korlátozásokat vetett ki az ukrán agrártermékekre. A szakértő szerint Brüsszel lépése későn jött, és könnyen lehet, hogy csak átmeneti.

Brüsszel kénytelen volt engedni a gazdáknak, azonban félő, hogy a döntés csak átmeneti
(Fotó: AFP)

Brüsszel az ukrán csatlakoztatással tönkretenné a magyar gazdákat

Cseh Tamás Zoltán szerint három egymást követő uniós intézkedés hozta, illetve hozhatja nehéz helyzetbe az európai és magyar gazdákat. 

Az első csapás a Green Deal volt, amely olyan szigorú környezetvédelmi előírásokat rótt az uniós mezőgazdaságra, hogy az versenyképtelenné vált a globális piacokon. A második csapás az ukrán termékek vámmentessége volt. Ezek nem feleltek meg az uniós normáknak, viszont sokkal olcsóbban kerültek piacra, kiszorítva a hazai gazdákat. A harmadik pedig az lenne, ha Ukrajna csatlakozna az EU-hoz, és megnyílnának előtte az agrártámogatási csatornák is, a magyar gazdák rovására

– magyarázta. A szakértő úgy véli, Brüsszel nem titkolt célja, hogy a jelenlegi forrásokat átcsoportosítsa Ukrajnába, még akkor is, ha ezzel a közép-európai termelőket lehetetlenítik el. 

A brüsszeli cél az, hogy a magyar gazdáktól elvegyék a támogatásokat, és Ukrajna felé irányítsák ezeket a forrásokat. Ez a magyar agrárgazdaság számára katasztrófát jelentene

– mondta.

Nem őszinte a csatlakozási folyamat

Cseh Tamás Zoltán szerint az ukrán csatlakozási folyamat valójában nem gazdasági vagy jogállamisági kritériumokon alapul, hanem politikai logika mentén halad. 

Brüsszel már rég eldöntötte, hogy 2030-ig be akarja venni Ukrajnát az Európai Unióba, akár teljesítik a feltételeket, akár nem. Magyarország és más csatlakozó államok korábban éveket dolgoztak a kritériumok teljesítésén, Ukrajnával viszont kivételeket tennének

– fogalmazott. A szakértő szerint ez a folyamat nemcsak gazdasági, hanem biztonsági fenyegetést is jelent. 

Egy háborús ország csatlakozásáról van szó, amelynek területén fegyverarzenál koncentrálódik, és ezeknek a fegyvereknek az útját utólag nem lehet ellenőrizni. Ez közvetlen veszélyt jelenthet Európa biztonságára nézve is

– hangsúlyozta.

A rezsicsökkentés is célkeresztben van

Az Alapjogokért Központ szakértője rámutatott arra is, hogy az ukrán csatlakozás része annak a brüsszeli törekvésnek, amely az orosz energiahordozók teljes kivezetésére irányul, különösen Magyarország és Szlovákia esetében. 

A brüsszeli energiapolitika valójában rejtett támadás a rezsicsökkentés ellen. Ha megszűnik az orosz energiahordozókhoz való hozzáférés, akkor a villany ára a duplájára, a gázé akár négyszeresére nőhet

– mutatott rá. Mint emlékeztetett, Magyarország és Szlovákia idén év elején csak azért egyezett bele az orosz szankciók meghosszabbításába, mert ígéretet kapott arra, hogy vizsgálják az ukrán–orosz gázszállítás újraindításának lehetőségét. 

Ehhez képest mit kaptunk? Pont az ellenkezőjét. Az ígéretüket nem tartották be, ráadásul folyamatosan támadják az energetikai semlegességi politikánkat

– fogalmazott.

A gazdák megmutatták, hogy lehet nyomást gyakorolni

Cseh Tamás Zoltán szerint a mostani visszalépés az ukrán termékek ügyében annak köszönhető, hogy az európai gazdák egységesen és erőteljesen léptek fel. 

Ez bizonyítja, hogy a nyomásgyakorlás működik. A kérdés az, hogy ez tartós változást jelent-e, vagy csak egy ideiglenes meghátrálás Brüsszel részéről

– mondta. Végezetül hozzátette, hogy továbbra sem lát arra hajlandóságot az EU részéről, hogy az Ukrajnában uralkodó borzalmas közegészségügyi helyzet, vagy a feketepiacot elárasztó fegyverek ügyében lépjenek.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)